Isten szeretete Nyomtat
Írta: Ayurvéda portál   

Isten szereteteOlvasok egy körlevelet. A feladója Isten szeretetére hivatkozva szapulja a húsevő társadalmat, a vegetáriánus életet hirdeti, majd a levél végén ajánlja mindenkinek az ő receptklubját. Egy másik körlevélben Isten szeretete nevében toboroznak ellenállókat a dobogókői építkezések ellen. Az ilyen téveszmék és Védika fórumbeli kérésére írok az Isten szeretetéről.

Azt talán mindenki elfogadja, hogy a szeretet a nem ártás, a másik létezésének tiszteletben tartása. Ha ez igaz, akkor a szeretet fogalmát igen nehéz körbejárni éppen azon a tudati szinten, amelyen jelenleg a Föld népességének 99,9%-a van.
Ha egy magasabb rendű lény kívülről néz téged, és látja az életben véghezvitt csetlésedet-botlásodat, akkor is szeret téged, ha szabadon hagy ebben. Nem ártott, a saját pusztulásod a te tudatlanságodnak köszönhető. Ha egyszer is beavatkozik, már felelősséggel tartozik érted, hiszen az ő általa átadott rendezőelveknek következményei vannak a te életedre, amelynek kezelésére, újabb információra, újabb tanításokra van szükséged. Ha pedig hiszel is ebben a magasabb rendű lényben, és kéred, hogy segítsen, arra is felhatalmaztad, hogy lebontsa benned a korábbi helytelen ismeretet és hitet, amelyekkel éppen ártasz önmagadnak. Ettől kezdve a külső lény minden tette kegyelemből van.
Ezt a szituációt azért tartottam fontosnak elmondani, hogy általa megértsd a következőket. Te benned is létezik az Isteni szeretet, csak nem ilyen tiszta formában. Ha egy ember egy másik emberrel kapcsolatba lép annak legtöbbször a vonzás-taszítás törvénye az ok. Magyarul mindkét fél kapni akar a másiktól olyan általában lelki dolgot, amely a másikban megvan. A kapcsolat során felületesen megismered a másik embert és magadhoz képest pontosan látod az ő helytelen ismereteit, hiteit:
  • Ha nem avatkozol be, szereted a másikat, de ha nem vagy elég fejlett a hitben és a bizalomban, akkor ártsz önmagadnak. Tehát magadat nem szereted.
  • Ha beavatkozol és a másik ezt szívesen veszi, szintén nem ártottál, így szeretted a másikat és önmagadat is, hiszen megszabadultál a kettőségtől.
  • Ha beavatkozol, de a másiknak ez ellenére van és általa még mélyebbre került, ártottál neki is, és önmagadnak is, hiszen mindkettőtökben nőtt a kétely.
  • Ha beavatkozol, és a beavatkozás által a másik még mélyebbre kerül, de később belátja, hogy az érte volt és általa magasabbra emelkedik, mint korábban volt, akkor nem ártottál neki, szeretted önmagadat és őt is.
  • Ha pedig felismered a végső valóságot, hogy minden egy és mindenki vég nélküli és örökkévaló, akkor rájössz, hogy nem vagy képes ártani senkinek. Ezzel azonban ne bánj képmutató módon, mert a végsővalóság valódi átélése nélkül, olyan mértékben árthatsz magadnak, amely életeken át tartó kettőséget eredményez. A bűntudat elkísér, ha nem vagy okos ebben az egy témában.
A másik ember életébe képes vagy gondolattal, szóval és cselekedettel beavatkozni. Ezek alapján az Isteni szeretet törvénye azt mondja:
  • Ne gondolj olyanra, amely önmagadnak, vagy a másiknak árthat
  • Ne szólj olyant, amely önmagadnak, vagy a másiknak árthat
  • Ne cselekedj olyant, amely önmagadnak, vagy a másiknak árthat
Az ártalmas cselekedeteid (gondolat, szó, tett) mindig visszahatnak rád. A fentiek alapján a következőket vonhatod le az Isteni szeretetről:
  • Bármit megtehetsz, de ne árts vele sem önmagadnak, sem másnak.
  • Ha más életébe beavatkozol, akkor jó, ha ő is egyetért vele (Az ima Istenhez ezt szolgálja)
Hogy közelebb kerüljünk az Isteni szeretet lényegéhez, fontos belátnunk, hogy minden konfliktusunkat és félelmünket a létszomj hozza létre. Az ember követi vágyait, mert keresi a boldogságot (leggyakrabban tévesen), így a birtoklásban és a vonzódásban látja a saját életének megoldását. Szinte semmit nem tud magáról, így folyton bizonyságot akar tudni a saját létezéséről: Ki is ő valójában. Ha létszükségleteit elégíti ki, ezzel bizonyítja a saját létfenntartását önmagának. Ha párkapcsolatot alapít ezzel igyekszik bizonyítani a saját fajának létfenntartását.
Az Isten nem ragaszkodik semmihez és senkihez. E miatt nincs szüksége sem a saját létezésének, sem a saját fajának fenntartására. Isten legnagyobb igazsága, amely létezik: Én vagyok! Ily módon –mivel nem ragaszkodik, és nem vonzódik- nincs szüksége, hogy indok nélkül beavatkozzon az ember életébe, azonban a hozzá őszinte szívvel elmondott imákra válaszol. Az ő szeretete abban nyilvánul meg, hogy megosztja, sugározza az élet legnagyobb igazságát: Én vagyok! Ezt hívják életerőnek. Az emberből, aki ezt az elvet teljes mértékben befogadja, eloszlik a létbizonytalanság, a fajfenntartási bizonytalanság, elmúlik benne a végesség érzete, ő is vég nélkülivé és örökkévalóvá válik, ő is képes más lényekkel megosztani a lét bizonyosságát. Ha ezt a bekezdést megértetted, akkor beláthatod, hogy ezt az ember az Istenbe vetett megrendíthetetlen hite által képes elérni!
Értsétek meg, hogy nem az a kérdés, hogy mit eszel, vagy lesz-e a Föld szívcsakrája felett szálloda, vagy sem. A kérdés egyszerű: Lenni, vagy nem lenni. Aki helyesen hisz, örökéletet nyer, aki pedig a szeretetre hivatkozva pitiáner törvényeket hajtogat, az szenved tovább keresve az ő életének értelmét. Az Isteni szeretet arról ismered meg, hogy a létezést támogatja. Ha elejtesz egy állatot, de megadod neki azt a tiszteletet, hogy hiszel benne, akkor szereted őt, ráadásul magasabb létezést biztosítottál számára. Ha pedig eszetlenül ölsz, te is meghalsz, mert nem lesz senki, aki magasabb tudati szintre emeljen. Mivel Isten az igazság és minden az igazság által szerveződik, olykor ez az igazság –a te korábbi döntésed által- kifacsar, megaláz, kifoszt. Ha ezek ellenére képes vagy Istenben hinni, üdvözülsz!