Keskeny út, széles út Nyomtat
Írta: Ayurvéda portál   

Adhattam volna azt a címet is ennek a cikknek, hogy az angyalok és az ördögök útja, de a keresztények így talán ráismernek mesterük tanítására és most értelmet is kap ez a tanítás. Az élet minden területén megkülönböztethető a keskeny út és a széles út, a teljesség igénye nélkül megmutatok néhányat, ha megérted tanításomat a többit megtalálod magad is.

Íme, fogadd ismét a megkülönböztetés lelkét, hogy el tudd dönteni, melyik úton haladsz, hogy legyen időd megtérni, amíg nem késő. Az ördög megtéveszt, főleg akkor, amikor azt gondolod, helyes úton jársz, és ha kis időre ki süt is a nap, amikor magához láncol, eltűnik a fény az életedből. Ebből tudod, hogy a széles úton jársz, mert azon a hit, és a remény nélküli emberek járnak.  Ők, akik legfeljebb csak a szájukkal hittek Istenben, de a szívükkel nem, s csöppnyi erejük is csak addig tartott ki, amíg az élet meg nem próbálta őket, vagy amíg mások figyelmében fürödhettek.

Az illem széles útja vs. erkölcs keskeny útja

A társadalomban kialakult elvárás rendszereket sokan követik. Azt mondják illik ajándékot venni karácsonykor, illik esküvőre tortát vinni, illik koszorút vinni temetésre, stb. Az illem útja tele van értelmetlen törvényekkel, amely az emberi létet beszűkítik.
Az erkölcsi törvény azt mondja karácsony nem a szeretet napja (hanem Jézus születésének ünnepe), ráadásul az ajándékozás nem egyenlő a szeretettel. A szeretetet pedig anyagi ajándékkal párhuzamba hozni nem lehet felemelő dolog.
A házasulandó pár egykor, abban bízva, hogy a tanuk áldásától házasságuk boldogabb és tartósabb lesz, meghívta a hozzájuk közelálló embereket. Az elkorcsosult erkölcsi rendben elvárás lett, hogy a tanuk ajándékot is hozzanak, miközben jelenlétükkel éppen a házasulandókat szolgálják. Igaz manapság az ilyen igaz áldás is igen ritka.
A temetésre illik koszorút vinni-mondja a népi elvárás. Vajon mit csinál a koszorúval a halott? Ha semmit, akkor mit szolgál? Az emberi egót! Én nem megyek temetésre, mert nem hiszek a halálban, ha elmennék, akkor annak egyetlen célja lenne: megvigasztalni azt, akinek ebben kicsiny a hite. Azt vizsgálni, hogy vajon mondta-e a pap az én nevemet is, vagy, hogy ki milyen drága koszorút hozott nem méltó sem Istenhez, sem a búcsúztatáshoz.
Félre ne érts! A hivatalos illemszabályoknak egy jó része valóban erkölcsi törvényeket fed le, egy része pedig erősen túlzó. Azonban a népi illendőségi szabályok igen messze vannak az erkölcsi törvényektől.
Az erkölcsi törvények utat mutatnak a lélek felemelkedéséhez és megóvnak a fájdalomtól. Az illem korlátok közé szorítja a létet.

A hagyomány széles útja vs. a tisztelet keskeny útja

Amikor emberekkel vitába eredek a fenti témával kapcsolatban, megérkezik egyszer csak a felmentő válasz: „ez egy szép hagyomány, és mi ezt így szoktuk”.  Ha megkérdezném tőle, hát a sátoros ünnepet megünnepli-e, vagy a szombatot megtartja-e, hisz ezeket Isten hagyta a világra törvényül, akkor értetlenül nézne rám. Szép, szép a hagyomány, de csak azok, amelyek a lelket építik. A haszontalan és a létet beszűkítő hagyományok legyenek bármilyen nemes szándékúak a széles utat jelentik. Néhány hagyomány a széles útról:
·         A szentek ünnepei: bálványimádás, mint ahogy a hozzájuk intézett ima is, mivel Istennek nincs szüksége közvetítőkre, illetve az igazság még egy szent kérése ellenére is igazság marad. Amit megérdemelsz, azt közvetítők nélkül is megkapod, amit meg nem, azt közvetítőkkel sem. A keskeny úton Isten parancsolt ünnepeit tartsd meg.
·         A babonás ünnepek (pl.: Luca napja). Egyenesen istenkáromlás, hiszen mágiát sugall. A keskeny úton a helyes hit megvéd mindenféle ártó lélektől.
·         Helytelen közösségi hagyományok, pl.:
o   helytelen lehet egy adományozás, ha az hagyományból történik és nem lelki indíttatásból,
o    helytelen lehet egy sporttevékenység, ha az hagyományból történik és nem pillanatnyi szükségletből
Néhány hagyomány a keskeny útról:
·         Isten által parancsolt ünnepek megtartása
·         Művészeti értékek őrzése (faragás, fazekasság, egyéb népművészet, zene, stb.)
·         Kulturális értékek őrzése
·         Természeti értékek őrzése
Természetesen az érték fogalmán nem pénzügyi, hanem erkölcsi értékeket értek. Az erkölcsi értékek tisztelete erősíti az ember Isteni aspektusait, a szokás és a helytelen hagyományok erősítik a sötétség (kötöttség, félelem, stb.) aspektusait.

A vágyak követésének széles útja vs. az alázat útja

Az alázatos ember Isten akaratát keresi és követi, ha kell az élete árán is, az az ember, aki pusztán a vágyainak kielégítésének él (ezek az emberek élnek legtöbben a Földön), azonban vágyainak eléréséhez gyakran átlép a törvényen és a bűn útjára téved.
A széles úton járók, folyamatosan kettőségben vannak, és tetteiket félelem övezi. A keskeny úton igyekvők viszont erősek, tele vannak reménnyel, így aztán akkor is nyomot hagynak a világban, ha nincs ilyen szándékuk (mint pl.: a celebeknek).
Az alázat az Istennel való egységet, így a világosság aspektust erősíti az emberben, míg a vágyak hajszolása a sötétség aspektusait. A helyes tudásban a vágy ereje lecsillapodik és az egót felváltja az öntudat.

A mennyiség széles útja vs. a minőség keskeny útja

Ha elvekről vitába kerülök egy-egy emberrel, és az ő részéről elfogy az érv, elfut fűhöz-fához, hogy mindenféle csúztatásokkal meggyőzze környezetét a saját igazáról, illetve arról, hogy nekem nincs igazam. Ilyenkor aztán önelégedetten igyekszik elmondani, hogy az ő állítása mellett mekkora tömegek állnak. Én persze mosolygok, mert jól tudom, hogy mindenki, akinek nincs igaza, éppen a tömegekkel akar érvényt szerezni ostobaságának. Egy hívő ember egy szál maga is kiáll a tömeggel szemben, mindaddig, míg olyan érvet nem hall, amely hatására hitét megváltoztatja. A hitben gyenge ember pedig a tömeget használja, hogy tudatlanságában ereje legyen. Ez gyakran a konfliktusokban is megfigyelhető tendencia.
Ennek köszönhetően alakulnak iskolákban és munkahelyeken, egyéb közösségekben ún. klikkek általában erkölcsileg alacsony szinten álló emberekből, de egyes politikai tényezők is ezért viszik utcára az embertömegeket, hogy saját erejüket növeljék. Az embertömegeknek pedig elég néhány cukormázas szó, amit az egóját fényesíti.
Az igazság nem függ attól, hogy egy, vagy ezer ember állítja-e. Aki hisz és szívében el nem gyengül hitében, annak akkor is igaza van, ha az egész világ ellene van, viszont két ember azonos hite, isteni törvény! 

A bálványimádók széles útja vs. istenimádat keskeny útja

A valamilyen okból ismertté, híressé vált emberekben a tömegek jobban bíznak, mint aki a háttérben szerényen meglapulva végzi munkáját. Mindegy, hogy egy híres ember milyen erkölcsi szinten áll, a híresség elegendő ahhoz, hogy embertömegek rajongják körül. Emberek sokasága rajong népszerű emberekért annak ellenére, hogy azok bűneiről naponta ad tudósítást a média. Néhányukért meghalni is képesek a rajongók.
A híres emberek közül sokan mutatnak helytelen példát, vagy adnak helytelen tanítást rajongóiknak, így csábítva őket a széles útra.Az igazság nem attól függ, hogy a pápa mondta-e, vagy a sarki fűszeres. Aki hisz, a hite erőt ad neki és nincs szüksége a tömeg erejére.
Ha nem a tömeg útját járod, és nem botránkoztatod meg a tömegeket törekvéseiddel, akkor a keskeny úton jársz. Arra is rájöttél, hogy életednek egyetlen célja van, a felszabadulás, hogy feloldódjál Istenben. Ezt az utat elsősorban a folytonos tanulás, az elengedés és a megbocsátás fémjelzi.
A keskeny úton kevesen járnak, így az a magányosok, vagy a kisebb közösségek útja, akik szent szövetséget kötöttek, hogy Isten törvényei szerint élnek.