A gyűjtő Nyomtat
Írta: Ayurvéda portál   

A gyűjtőEgyszer egy gazdagember elgondolkodott a világ dolgain, rájött, hogy mindene megvan, mégsem boldog. Nosza, kiment az utcára és elkezdte nézegetni, hogy más emberek boldogok-e. Ahogy méricskélte az embereket látta, hogy hiába szegények, vagy gazdagok, házasok, vagy egyedülállók az emberek, arcukra van írva a boldogtalanság.

Igen elszomorodott a gazdagember, és csalódva indult haza otthonába. Útja egy templom mellett vezetett el, ahonnan épp egy család lépett ki, kislányukkal együtt Mindannyian felhőtlenül mosolyogtak és kedvesen beszélgettek egymással. Ezek az emberek boldogok, megkérdem tőlük, mi a titka- gondolta magában, s így tett. Odalépett a házaspárhoz és megkérdezte tőlük, mitől boldogok. A házaspár elsőre nem értette a kérdést, mert ők soha nem foglalkoztak a boldogság témájával, de kicsit később mégis elmondták gondolataikat: - Mi hiszünk Istenben és a Megváltóban!
Elgondolkodott a gazdagember, majd elköszönt a családtól és bement ő is a templomban. Azelőtt soha nem volt ott, elkápráztatta a templom hatalmas gazdagsága. Miután hazament máris kész volt a terv: Megvett minden jelképet, amelyet a templomban látott: keresztet, gyertyatartót, füstölőt, sőt néhány szentnek szobrát is. Ezekkel ékesítette a z otthonát. Amikor kész lett, nagyon megörült, hogy most már boldog lesz, mert hisz Istenben. Néhány nap után azonban ismét a boldogtalanság jeleit vélte felfedezni magán.
Megijedt, hogy valamit rosszul csinált, ezért elment a vasárnapi misére, hogy felfedezze, mit tett rosszul. A misén éppen Jézus keresztre feszítéséről volt szó, a pap gondosan bemutatta a passió képeit. A gazdagember már másnap megrendelte őket és azokat is kirakosgatta az otthona falaira. Boldogabb nem lett tőle, ezért a következő vasárnap ismét visszament a templomba.
Ott találkozott a múltkori családdal, akik már ismerősként köszöntötték őt. A gazdagember odament hozzájuk és elmondta nekik, hogy mi mindent tett, hogy boldog legyen, de mégsem az. A gazdagember kétségbeesett kérdésére a házaspár hatéves kislánya válaszolt lelkesen: - De bácsi, nálunk Isten és Jézus nem a szobrokban és festményekben van, hanem a szívünkben! A gazdagember megdöbbent a kislány bölcsességén, de nem mert többet kérdezni. Félt attól, hogy a kislány többet tud nála.
Visszament a templomba és megkérdezte a pásztortól: - Mit jelent az, hogy Isten és Jézus a szívünkben van? A pásztor mosolyogva így felelt: A hit záloga:
  • Bízni az Isteni tanítások által kijelölt célban
  • Hinni a tanítások igazságában
  • Követni azokat a sötétségen, vagy akár a halálon át is
A gazdagember még jobban megdöbbent, s végképp nem értette, mit tehet a boldogságáért. Ekkor a pásztor egy szentkönyvet vett elő és a gazdagembernek adta ezekkel a szavakkal: - Itt ez a könyv, ismerd meg általa Istent és Jézust, majd ha már eleget tudsz róluk, döntsd el, hogy követed-e őket.
A gazdagember így tett, éjjel-nappal tanulmányozta a szentkönyvet, kereste benne az igazságot. Először fájdalma egyre csak növekedett, mert rájött, hogy az élete, amit eddig megtett, ellentétben van a tanítással. Egy idő múlva azonban ekképp gondolkodott: - Az eddigi életemben nem voltam boldog. Nem tudhatom, hogy a tanítások hova vezetnek, de ha ez az egyetlen esélyem a boldogságra, nem tehetem meg, hogy ezt az utat nem járom be.
Attól a naptól a gazdagember nem kincseket és vagyont gyűjtögetett, hanem igaz tudást. A gazdagember, minél többet tudott meg Istenről, annál könyörületesebb, annál együtt érzőbb lett az emberekkel. Vagyonával azon volt, hogy szolgáljon másokat, az emberek pedig áldották a nevét és hálával voltak iránta. A gazdagember érezte, hogy van értelme az életének, és életében először boldognak találta magát.