Az örökség Nyomtat
Írta: Ayurvéda portál   
Az örökségEl sem tudod képzelni, hogy az örökösödés, mint téma hányszor fordul elő egy családban akkor is, amikor a szülők még nem túl idősek és ráadásul egészséges is. Természetesen a legtöbb embernek nincs mersze nyíltan beszélni erről, így csak rejtett mondatokból derül ki, hogy gyakorlatilag miről is van szó.
 
 
Ha a szülők értéket vásárolnak, gyakran hangzik el a szó: „ez majd jó lesz a nagyobbik gyermekek”, a „majd” ilyenkor a haláluk időkre mutat. A felnőtt gyermekek is megemlékeznek a szülők közelgő haláláról, amikor testvérek irigykednek egymásra, és az egyik a szülőtől nagyobb értéket kap segítségül az élethelyzete megoldására. Sok emberben vetődik fel a gondolat, hogy ő lesz az örökség egyedüli, vagy legalábbis többségi várományosa, mert úgy érzi ő jobban szerette a szüleit, vagy jobban gondoskodott róluk, segített nekik.
 
Nem tudják, mit cselekszenek az ilyen emberek és az ördög szövi az illúzió hálóját. Isten az élők Istene és nem a holtaké, aki Istenben hisz, az az életre irányítja minden figyelmét és nem a halálra. Aki várja a halált, még ha nem is saját haláláról van szó, annak a halál meg is adatik, és nem láthat életet soha.
 
Vajon mikor fogja az emberiség megérteni, hogy ha a tudata a mulandósághoz tapad, akkor a múlandóság az osztályrésze. A fenti példák többszörösen is siettetik az elmúlást. Sietteti az elmúlást az, ha az ember anyagi értékekhez ragaszkodik, mivel az anyagi dolgok múlandók, sietteti a halált, ha az embernek negatív élmény marad a tudatában, például az említett irigység formájában és maga a halállal való foglalkozás is, annak elfogadása, várása is megteremti az elmúlást.
 
Az ember öröksége lehet nem múlandó dolog is, ráadásul annak örökléséhez meg sem kell halni a szülőnek. Aki tiszteli apját és anyját, hosszú életet élhet a földön, aki pedig apja és anyja szellemi örökségéből helyesen örököl, mindennél értékesebb útravalót vihet magával az életre. Figyeld meg jól apádat és anyádat, találsz lelki értéket bennük, azt kövesd, hogy örökös légy. Találsz bennük félelmeket és felesleges vágyakat, téves képzeteket az életről, illetve ezekből fakadó helytelen megnyilvánulásokat (bűnt) is. Ezeken ne kövesd, hanem tanulj belőlük. Ne azt tanuld meg belőlük, hogy mit nem cselekednél, mert akkor te magad is a szüleid nyomdokaiba lépsz, hanem azt, hogy mi az a lelki kincs, mi az a helyes hitrendszer, amelyben ezek a helytelen cselekedetek nem létezhetnek. Így leszel örököse az embernek és örökség várományosa Isten ígéretének.
 
Amíg nem olvastad az írásaimat, tudatlanságból döntöttél minden nap a halál mellett. Most ha olvasod őket és ezt a cikket is, akkor tudatosan fogsz dönteni a halál, vagy az élet között. Vagy azt mondod, hogy nem igaz, amiről írok és folytatod azt az életet, amit eddig, vagy azt mondod, igaz az írás és ez a hited megváltoztat. Az egyik út a halál, a másik pedig az élet kapujába visz. Az egyik a széles út, amelyen a legtöbb ember menetel a halálba, a másik a keskeny út, amin csak hithű emberek képesek menetelni az élet felé. Az ember tanításáról ismered az eredményt, hiszen milliók hallnak meg naponta, bizonyítva azt, hogy a halált választották. Az én tanításomról nem tudhatod, hogy igaz-e, azt kell eldöntened, hogy hiszel-e benne.
 
Ha hiszel benne, akkor velem együtt szembe szállsz ezzel a hitetlen világgal és nem emelsz többé díszletet a halálnak. Nem járod a temetőket, mert tudod, hogy ott nem a szeretted nyugszik, hanem annak csak mulandó ruhája. Nem várod sem a saját, sem más ember halálát, még akkor sem, ha beteg. Nem gondolkodsz földi örökségről, mert a valódi örökséget Isten ígérte annak, aki benne hisz. Ha hiszel a szavaimnak, nem ragaszkodsz múlandó dolgokhoz, hogy örökéletet nyerj. Ha hiszel a szavaimban, akkor lélek szerint jársz, lélek szerint gondolkodsz. Lélek szerint viszont soha nincs veszteség, mert az ember mindig nyer, ha lelki kincseket gyűjt, akkor is, ha test szerint veszteség éri. Lélek szerint így nem léteik kettőség, szenvedés és halál. Az örökség pedig nem kisebb, mint az örökélet.
 
Sokan azt mondják, hogy „mit nekem örökélet”, én gyarló embernek születtem. Igazuk van, de az ilyen gondolkodásnak gyümölcse is igaz. Az ilyen nemesnek látszó, de Istenben hazug gondolat fogja szenvedtetni az ilyen embert, amikor eljön az elragadtatás és itt marad a farkasok között, élet-halál harcot vívni a túlélésért. Akik pedig követik Isten elhívását, megmenekülnek, nem lesz osztályrészük a végső agonizálásban.