Az élmény Nyomtat
Írta: Ayurvéda portál   

Családi élményAmikor felidézed gyermekkori családi élményeidet, vajon mi jut eszedbe róluk? Sok embernek (el sem hiszed hánynak) az rémlik fel, hogy anya és apa sokat dolgozott, ritkán volt együtt belsőségesen a család. Sok gyermek több időt töltött nagymamával, vagy idősebb testvérrel, mint a saját szüleivel. Sajnos, a kevésbé jó módú emberek általában igen kevés közös élményt tudnak felmutatni a családjukban.

Az erőfeszített pénzkeresés miatt nem csak a családtag egyéni érdekei sérülnek, hanem a család egysége is. Ilyen esetekben a szülők fáradtak, és amikor hazamennek a munkából, vagy újabb teendők várják őket, vagy annyira megviseltek, hogy inkább csak lazítanak a TV előtt. Ez az életmód aztán gyorsan a közöny felé terelgeti a családot. Nincs idejük egymás gondjaival foglalkozni, és a gyereknevelés alapjai is háttérbe szorulnak.
A gyermek kap enni, inni és felnevelődik ugyan, dehogy milyen ember lesz belőle, azt senki sem tudja, pedig néhány komoly családi élmény segített volna azon, hogy szülei iránti tisztelet kialakuljon és ebből a tiszteletből kifolyólag a gyermek közel az erkölcs útján maradjon.
Sok szülő gondolkodik úgy, hogy nincs pénzük külföldi nyaralásra, vagy nincs pénzük a Balatonra, a gyermeknek jó lesz a nyáron a nagymamánál is. Persze, képmutató szülők tudatában ilyenkor az is benne van, hogy addig sem kell a gyermekre gondot viselni, addig is szabadabbnak érezhetik kicsit magukat.
Egy közösség sohasem automatikusan születik, így a családra is igaz, hogy a közös célokon túl, a közösen megélt élmények csiszolják egységbe. A mindennapi benyomásokon túl a különleges élmények előnye, hogy a családtagok megismerhetik egymást, illetve segítheti egymás mélyebb elfogadását, így az igaz szeretethez vezető út igen jelentős eszköze.
Nem azt mondom, hogy a családnak erőn felül, mégiscsak el kell mennie külföldre, vagy a Balatonra. Sőt nem is csak a nyaralásról beszélek, hanem az év bármely napján szervezett közös –akár ingyenes, vagy kis költségvetésű – programokról. Ha az embernek nincs pénze külföldre, van elég pénze Magyarország szépségeit megnézni. Ha nincs pénze messzi hazai útra sem, vajon hányszor jár megtekinteni saját megyéjének látnivalóit. Ha erre sincs pénze, hányszor járta túrázással a közeli erdőt, vagy a búzamezőket. Ha rossz idő van, szokott-e otthon játszani a család. Ha nincs pénze még az olcsóbb társasjátékokra, hozott-e valaki olyan áldozatot, hogy felrajzolt egyet (pl.: malomjáték) egy papírra.
Csak példákat említek, amelyeknek egy a lényege: az ember, ha akar, talál megoldást, ha nem akar, akkor talál kifogást. Ez a mondat az élet minden részére igazsággal bír.
A család közösen átélt élményeinek igen nagy közösségformáló ereje van. A szülők feloldódhatnak benne, letehetik mindennapi feszültségeiket, azonban az igazi nagy szerepe a gyermekek jellemformálásában van. Ha egy gyermek lehetőséget kap arra, hogy a mindennapok szürkeségétől eltérően is együtt legyen szüleivel, olyan erkölcsi mintákat is kaphat, amelyet a cikk elején vázolt, szokásokon alapuló élethelyzetekben nem. Az ilyen közösen megélt élethelyzetekben megfigyelheti a szülők döntési mechanizmusait, váratlan helyzetekre való reagálásait. Természetesen az is benne van, hogy a szülők félelmeivel és vonzásaival szembesül, de ha ezt a szülő képes kezelni, akkor a gyermek csak növekedhet ezekkel a tapasztalatokkal is.
A boldogság útján az helyes, amely egységbe kovácsol, így a család minden tagjának egyéni érdeke ennek az egységnek a megélése, amely a közösen megélt élmény segítségével közelíthető. A közös itt igen fontos szó, mert nem jelent közösséget, ha az apának az a legfontosabb élménye, hogy milyen jó söröket ivott a közös program alatt, és az anya esetében az, hogy milyen jó boltokban, milyen különleges dolgokat látott. A közös programok akkor érik el céljukat, ha az valóban a közösségről szólnak.
Buddha nagy bölcsessége, hogy a boldogság (felszabadulás) a helyes törekvésben, a helyes gondolatokban, a helyes beszédben és a helyes tettekben rejlik. Ha már család, akkor a mindennapi szokásnál helyesebb a közös élmények keresése, a fáradtágnak való önátadásnál helyesebb a közösségben való feloldódás. Ha pedig ezt az ember tudatosan építi, már közelíti a bölcs tanítók által kijelölt utat.