Fogyatékkal élők a családban Nyomtat
Írta: Ayurvéda portál   

TolószékA világon nagyon sok a fogyatékkal élő. Van, aki ezt alázattal fogadja, de vannak olyanok is, akik kiemelt státusznak vélik helyzetüket, amellyel gyakran élnek vissza a környezetükben élő emberekkel szemben. Ennek a cikknek az a célja, hogy igazabb szemléletet adjon azoknak, akik szeretnék megtudni, hogy mi is a viszonyuk az élethez akár fogyatékkal élőként, akár a fogyatékkal élő emberekkel kapcsolatban lévő személyként.

 
 

A fogyatékkal élő emberek minden esetben saját vágyaiknak, illetve hitüknek, esetleg tagadásaiknak következtében kerültek abba a helyzetbe, amelyben most vannak. Ez alól nem kivétel a veleszületett fogyatékosság sem. Tudom, nehéz ezt elfogadni, és könnyebb minden másban, vagy másvalakiben keresni az igazságot, de ha te éppen egy fogyatékkal élő ember vagy, akkor ezt az írást veheted Isten kegyelmének is, mert segít megértened magadat, illetve segít megbocsájtanod a helytelen (felelőtlen)vágyakat, tagadásokat, illetve képzeteket. Sok fogyatékos embert ismertem, aki egészséges korában nem éppen istenfélő módon élt, sőt tagadta az Istent, majd amikor fogyatékossá vált, hirtelen "nagy istenhívő" lett belőle. Bizonygatta a környezetének mekkora hite van, a családtagjaik pedig sírtak, amikor tanúi voltak e hitnek. Valójában ezek a fogyatékosok egyike sem hitt igazán, de akkora vágyuk volt a gyógyulásra, hogy azt összekeverték a hittel.

Egyszer egy buszon utaztam. Egy sánta bácsi ült mellettem és fájdalmasan mesélte, hogy lebénult a lába, de ő hisz Jézus Krisztusban. Elmeséltem neki, hogy a lába azért bénult le, mert annyira mereven ragaszkodott a saját igazságához, hogy másét észre sem akarta venni. Ez igaz - mondta a bácsi - honnan tudom ezt? Nem fontos, elég ha minden fogyatékos tudja, hogy saját korábbi bűnei gyümölcsét most fogyasztja el, és ha meg sikerül bocsátani, akkor Isten is megbocsát. A bácsival mindketten a végállomáson szálltunk le, amikor felállt nem akart hinni a saját érzéseinek. A térde hajlott és olyan volt, mint "új korában". Bot nélkül, szinte lefutott a buszról, hálálkodott... én pedig tudtam, hogy az élete meg fog változni. Ezt a kis történetet azért meséltem el, hogy minden fogyatékos tudtára adjam, Isten az Úr. Ő veszi el az egészséged, ha bűnözöl, és ő is adja vissza, ha sikerül megbocsájtanod. Természetesen a megbocsátás még mindig nem egyenlő a "megbocsátok" gondolattal, vagy szóval. Erről bővebben olvashat másik cikkekben. Ha pedig egy fogyatékos bűne miatt lett az, akkor onnan csak mély alázata fogja kivezetni.

A fogyatékkal élők környezete sokszor igen nagy  terhet vesz magára, mert nem tudja, hogyan kezelje az ilyen embereket. Tudjátok meg, hogy nem kell a fogyatékkal élők minden terhét magatokra vennetek. Az, hogy fogyatékos ember van a családban, és gondoskodtok róla, az egy lehetőség arra, hogy a kegyelmeteket, az irgalmatokat gyakoroljátok. Ha ezzel egy fogyatékkal élő ember visszaél, akkor méltó a büntetésre is. A nem alázatos embernek -még ha fogyatékkal él is-, Isten általában nem segítene... hacsak példát nem akar mutatni. Nektek sem kell többet adnotok, mint amitek van. Nem kell félnetek nap mint nap attól, hogy mit szól a környezetetek, ha véletlen nem csak a fogyatékkal élőnek szeretnétek élni, hanem magatoknak és egyéb családtagjaitoknak is. Ha mégis így döntötök, legyen az szabad akaratotokból és okozzon örömet nektek.

A fogyatékkal élők saját maguk miatt kerültek jelenlegi helyzetükbe, minden egyes segítség, amit nyújtasz, az rólad szól. A te elfogadásodról, a te kegyelmedről és irgalmadról. Ne becsüld le ezeket, mert Isteni aspektusok ezek. Ugyanakkor ne felejtsd el, hogy a családod többi részének is szüksége van rád, neked kell megtalálnod az egyensúlyt. Ne hidd, hogy istened még többet kér tőled, ne legyen bűntudatod. Amit szívből tudsz adni, azért a menyország vár rád, amit pedig nem tiszta szívből adsz, attól te nem leszel több, csak boldogtalanabb. A fogyatékkal élőnek is meg kell tanulnia igazul, alázatosan kérnie. Pusztán az állapota nem ok arra, hogy kapjon. Neki is meg kell tanulnia hálásnak lenni azért, amit kap, mert aki ad neki, azon keresztül Isten szeretete nyilvánul meg. Ez az élet rendje Istenben, minden más az ördögtől való.

Ha te fogyatékkal élsz és olvasod ezt a cikket, meg ne botránkozz, mert nem ellened van, hanem érted. Igazságot szeretnék, nem ítéletet. Ha tudsz alázatos lenni és kérni, a környezeted nem a fogyatékosságod miatt fog téged szolgálni, hanem az emberségedért, és máris elindultál a beilleszkedés útján. Neked sem azt tanítom, hogy legyen bűntudatod, mert így jártál, hanem azt, hogy igazul higgy és tudj megbocsátani is igazul. Akkor a fogyaték nem átok lesz, hanem lehetőség arra, hogy te és a környezeted is jobb emberré váljon, igazabb hívő legyen. Amikor eloszlik az illúzió, feldereng az isteni fény, amely megvált téged és boldogságra ítél.