Bocsánat! Nyomtat
Írta: Ayurvéda portál   

Bocsánat!A „Gondolatok a megbocsátásról” című cikkemben írtam már a megbocsátásról, az kiegészítve a megbocsátásnak egy másik aspektusáról szeretnék írni. Papok, lelki tanácsadók és mindenféle spirituális mesterek hívják fel a figyelmet arra, hogy menjetek és kérjetek bocsánatot attól, akit megbántottatok. Én ellenkezek az ilyen papokkal és tanítókkal és az értelmedre szeretnék hatni, hogy elkerüld az illúziót.

 A legtöbb ember talán el is megy ahhoz a személyhez, aki ellen vétett, azonban gyakran a másik személy hallani sem akar a megbocsátásról, vagy esetleg szinte teljesíthetetlen, esetleg megalázó feltételhez köti azt. Ezt a cikket azért írom, hogy tudd, az ördög vádol még és a véredet akarja. Küzd ellened –olykor sikeresen-, hogy a szeretet soha meg ne tapasztald, és részed ne legyen a kegyelemben.

Mint a másik cikkben írtam a megbocsátás az a folyamat, amelyben az ember visszanyeri a feltétel nélküli szeretet állapotát. Ez nem azt jelenti, hogy neked meg kell felelned bárkinek bármilyen önkényének, mert hibáztál. Azt sem jelenti, hogy ezentúl egyet kell értened az ő szellemiségével, tetteivel. Azt jelenti, hogy feltétel nélkül képes vagy nem ártani többé annak a személynek. Nem ártasz sem gondolattal, sem szóval, sem cselekedettel, egyszerűen elfogadod, hogy az ismeretével és megszerzett hitével a jelenlegi tudatállapota indokolt. Ha elfogadod, hogy minden ember tudati evolúción megy keresztül és minden embernek vannak különböző aspektusai, amiben még nem fejlődött ki az erénye, erkölcse, akkor képes vagy minden emberre csetlő-botló gyermekként, vagy testvérként nézni és nem versenyezni vele abban, hogy ki a nagyobb az életben.
Emberek (vagy más élőlények), események, elvek tagadása, vagy a tőlük való félelem a sötétség erejét erősíti a tudatodban és a testedben, s ez az erő korlátozza benned az élet erejét, annak bizonyos aspektusait. Ez vezet aztán az teljesség elvesztésén keresztül az egészség elvesztéséhez. Az ember félelmeinek különböző megnyilvánulásai démonok, amelyek mérgezik a lelkedet és a testedet egyaránt. A felelősségtől való félelem fejfájást és agyi-, illetve idegrendszeri betegségeket, az önmagad kifejezésétől való félelem okozza a kommunikációs szervek (szem, fül, hangszál, stb.) betegségeit, az el nem fogadástól való félelem a tüdő, a szív és a keringési betegségeket. Sorolhatnám, de a lényeget értsd meg! Megbocsátani nem a másik emberért, hanem önmagadért kell. Az az ember, aki nem önmagától, de bocsánatkérésre sem hajlandó foglalkozni a megbocsátással, eladta lelkét az ördögnek, nem kell vele többé foglalkoznod.
Ugyanakkor a bocsánatkérés helyett hasznosabb egy vallomás, amelyben elmondod a másik embernek, hogy Te miben voltál tudatlan, miben volt a félelmed, vagy ragaszkodásod, amely ahhoz vezetett, hogy megsértetted őt. Ezzel beteljesíted az apostoli törvényt: „Bánjátok meg egymásnak bűneiteket, hogy meggyógyuljatok”. Isten az igaz embert emeli fel, akkor is ha gyengének látszik, és nem azt, aki fél felelősséget vállalni a tetteiért.
Nem kell bocsánatot kérned, de bocsáss meg, így teljesíted be a megváltód törvényét: „Bocsássatok meg és néktek is megbocsáttatik”. Ugyanis aki képes igaz szívéből megbocsátani a másik embernek, aki szívében újra lángra kap a szeretet lángja, az a szeretet által –aki maga az Isten- megszentelődik. Értsd meg végre, hogy az ember az evolúció lépcsőjén haladva alkalmazkodik az élet új kihívásaival. A konfliktusok és a nem tudás által elveszítheti legfőbb kincsét a megbocsátásra való képességét, amely egységbe köti Istennel, azonban aki keresi megbocsátást és vele az igazságot, elérheti a megvilágosodást.
Ne várd hát, hogy bocsánatot kérjenek, vagy magyarázatot adjanak tetteikre az ellened vétkezők. Azt se várd, hogy egyet értsenek veled, elegendő, ha elveidért nem ártanak neked. Ne Istenedet zaklasd - mint a hitetlen templomba járók- azért, hogy bocsásson meg neked, addig úgy sem teszi, míg te meg nem bocsátottál, vagy csak igen kivételes esetben. Ez a szeretet törvénye. Ha nem bocsátasz meg, mint a képmutatók, elbuksz. Amikor pedig eljön az ítélet, hiába mutogatsz, hogy ki kezdte és mit vétett ellened, Isten csak a szíved világosságát vizsgálja. Ha megbocsátottál beléphetsz az ő hajlékába, ha nem, akkor az ördög lát vendégül, akit szolgáltál.
Ha bűntudatod van, ha adósságérzeted, de szándékod a megbocsátás ne félj! Az ördög vádol téged, mert, amikor visszatérsz Istenhez, ő elveszít téged, így a hazafelé úton marcangolja lelkedet, hogy újra elbukj. Higgy nekem, bármit követtél el, bárki ellen, ha megtérsz a gonoszságból Isten azt áldozatnak fogja tekinteni a lelki üdvödért, és nem kéri számon rajtad. Azonban ne legyen illúziód, ez a kegyelem csak akkor adatik meg, ha megbántad és nem követed el újra ugyanazt a bűnt (tanulsz a gyengeségedből). A megbocsátásnak nem ölelés a vége és nem más túlkompenzált ígéretek és cselekvések, főleg nem vonzódás. A megbocsátás eredménye lehet a szeretet bármelyik megjelenési formája: a tisztelet, az öröm, stb.
Megbocsátani nem csak egy embernek lehet, meg lehet bocsátani a hamis eszmét az igaz ige tanulással, meg lehet bocsátani a túlzó vágyakat lemondással, a kínzó félelmeket a helyes hit megszerzésével. Hidd el ismerem az emberi lélek rejtelmeit, mert amíg igazságot kerestem, olyan mélyen jártam, ahol igen kevés ember járt. Olyan bűnök is vannak az emberben, amelyeket nem is sejt, mert ha sejtené, elbujdokolna szégyenében. Ezeket a bűnöket -mivel az ember nem ismeri fel- csak a megváltó bocsáthatja meg, ha az ember hisz benne. Három féle ember létezik. Aki hisz benne, és vágyik rá. Az ilyen ember ingyen kapja Isten országát. Aki nem hisz benne, de fog, ha beteljesedik az ígéret. Az ilyen ember szenvedni fog Isten országáért. Aki pedig akkor sem fog, amikor beteljesedik Isten akarata, örök szenvedést kap osztályrészül, mert nem lesz senki, aki megváltja szenvedéseitől.
Ne kérj bocsánatot, bocsáss meg! A másik embert kiengesztelheted egy őszinte vallomással! A többit bízd a megváltódra!