Válaszok Nyomtat
Írta: Ayurvéda portál   

VálaszokAmikor a hitről beszélek, embereknek sokan kezdenek beszélgetést velem ebben a témában. Általában a második, vagy harmadik mondatnál kiderül, hogy nem ugyanazt gondoljuk mindketten hit alatt. A „hiszek, de”, vagy „én „hiszek, csak azt nem tudom”, a „próbálok” és ehhez hasonló kifejezések azonnal elárulja az embert. Legtöbbször egy információhoz való pozitív hozzáállást már hitnek gondolnak az emberek.

A hit olyan tudati képződmény, amely meghatározza az ember tevékenységét, sorsát. Az az ember nem hisz az igazságban, aki folyamatosan hazudik, ahogyan az sem hisz a szeretetben, aki folyamatosan árt akár gondolattal is a másik embernek. A hit megszerzése igen ritkán történik meg az emberben önmagából kiindulva, a leggyakrabban a hit külső információból ered, ahogy a próféta mondja: „a hit hallomásból van”.
Az emberbe bevésődött helytelen hitek megváltoztatása igen nehéz annak, aki a saját hitrendszerét önmagával azonosítja, ilyenkor az ego hevesen tiltakozik a változás ellen. A hitrendszer megváltoztatásához szükség van a szentlélek erejére is, aki képessé teszi az embert megbocsátani a régi hitrendszert, vagy annak egy elemét, a nélkül a hitrendszer megváltoztatása nem lehetetlen, de az úton az ördög folyamatos kísértésére lehet számítani. Annak érdekében, hogy el tudjuk kerülni az ezzel járó lelki-testi fájdalmakat, jó, ha az ördögnek meg tud felelni az ember. A félelem, a bűntudat az adósságérzet és más járulékos képzetek szenvedést hoznak az emberre, azonban a helyes válaszokkal, amelyekhez az ember ragaszkodik, mindez elkerülhető, ha az ember hűséges hozzájuk. A hűség mindig a hitrendszer kialakulásához, átalakulásához vezet, ezért olyan fontos aspektusa az életnek. A továbbiakban néhány olyan választ írok le, amellyel elűzhető az ördög kísértése, ha az ember igaznak találja őket.
Ha kísért a halál démona: Ha a halál árnyékában járok is, nem félek, hanem ragaszkodom az igazsághoz. Mert amíg a félelem hoz rám halált, az igazság ad nekem életet, ha hozzá hű vagyok –bár testem legyen az enyészeté-, Isten feltámaszt romolhatatlanságban.
Ha kísért a bűntudat démona: Nyomassz csak bűntudat, nem félek. Van lélek, aki megváltotta bűneimet, hiszek a názáreti Jézusban és vallom, hogy Ő a Krisztus, aki eljött a múlt és a jövő bűneinek megbocsátására. Az ő világosságában bízva tűnik el sötétségem, az ő útját követve lesz örökéletem.
Ha az ördög azt sugallja, hogy úgy is a pokolra kerülsz: Nyilvánvalóan hazudsz sötétség angyala, nem te haltál meg értem a kereszten és kért ki Istentől a poklok mélységeiből, hanem a megváltóm. Így az ördögnek nincs hatalma rajtam, de megváltóm szavát követem, hogy kijussak a sötétségből.
Ha kísért a szegénység démona: Meg van írva: Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál? Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal?”
Böjt és falánkság idején, ha kísért az ördög:Nem csak kenyéren él az ember, hanem minden igével, mi Istentől adatik”.
Ha kísért a magány démona: Kísérts csak magány, de nem vagyok egyedül, mert meg van írva:„És íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig!” Ha nincsen asszony/férfi kivel megoszthatnám életem, mindenkor velem van az, aki küldött engem, és akihez törekszik lelkem.
Ha kísért a fájdalom démona: Ha fáj az élet és nehéz elviselni, az Úr ígéreteiben vigasztalódom, az ő teremtményeiben gyönyörködöm, és hittel teszem kötelességemet, mert, amikor feladatomat elvégeztem, Isten letöröl szememről minden könnyet és kegyelmében feloldódik minden szenvedés.
Ha kísért a hatalom démona: Meg van írva: „Istened imádd, és csak neki szolgálj” Amit az emberért cselekszem, Istenért teszem, amit az ördögért, azt Istennek ajánlom, hogy soha meg ne botránkozzak önmagamban.
Ha kísért az el nem fogadás démona: A cél, amelyet kergetek az én végzetem, az utat, melyen járok, én ismerem, csak én tudom, honnan jöttem és hova tartok, megítélni nincs joga senkinek, csak aki teremtett engem és a célt. Hogy elviseljem a gyűlöletet és utamon meg ne torpanjak, hogy célomat elérjem, Isten ad hozzá erőt nekem.
Ha kísért az önmagam kifejezésétől való félelem: Abban hiszek, amit igaznak tartok, a szerint szólok, ahogy hiszek, és a szerint cselekszem, ahogy szólok, az ördög, aki ebben hibát lát, vádol engem, de nem félek, mert ha Isten is hibát lát ebben, akkor ő megigazít. Az ő tanítása szerint ezután is abban hiszek, amit igaznak tartok, a szerint szólok, ahogy hiszek, és a szerint cselekszem, ahogy szólok, de közben teljesebbé lettem.
Ha kísért a felelősségtől való félelem: Meg van írva: „Legyetek szentek, mert én az Úr, szent vagyok!” A célt ismerem, az utat még eltévesztem, míg célomat el nem érem, tolvaj vagyok, elismerem. Nem szégyellem, hogy ki vagyok, mert aki vagyok, az is Isten akarata. Amikor pedig az Istent magamban megismerem, szentté válok, egyszeriben.
A fentiek természetesen csak példák, a teljesség igénye nélkül. Végezetül egy, a fentieket jól összefoglaló vers:
„Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm. Füves legelőkön nyugtat engem, és csendes vizekhez terelget
Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az ő nevéért.
Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem.

Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim előtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam.
Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig.”