Az aranyközépút Nyomtat
Írta: Ayurvéda portál   

Az aranyközépútAz aranyközépút Buddha egyik nagy felismerése és tanítása, amely szállóigévé lett az emberek között és gyakran emlegetik döntéseik kapcsán. A tanítás helytelen értelmezése sötétséget hoz az emberre, a helyes értelmezése pedig világosságot a követőjének.

Az üzleti életben értelmezett középutak legtöbbje súlyos illúziókat kelt az üzletemberekben és bár úgy látszik, mintha erkölcsileg magasan művelt emberek lennének, a valóságban legtöbben azért választják a középutat, mert ezt tanítják az üzleti tréningeken, illetve mert hasznot remélnek tőle.
Képzeld el, hogy két üzletember beszélget. Az egyik árut kínál a másiknak valamekkora pénzért, a másik azonban ennél kevesebbet akar adni. A végén megegyeznek egy kb. középárban, amelyik kettőjük kezdeti licitje közé esik. Ők azt gondolják, ez a középút, s amíg ebben hiszen, fényt nem láthatnak.
Képzeld el, hogy egy családban gyerektervezés folyik. Az egyik fél három gyermeket akar, a másik egyet. Szerinted az aranyközépút ebben az esetben, ha mindketten beleegyeznének a két gyermek vállalásába? Egy másik eset. Az anyuka mákos metéltet kíván enni, az apuka sertéspörköltet, a gyermek pedig grízt. Mi ebben az esetben a középút? Buddhának helytelen felismerése lett volna?
A középút tanítását sokan összekeverik a kompromisszum elvével, pedig a kettő nem azonos. Balgaság lenne azt hinni, hogy a felsorolt példákban az igaz lemondáson kívül, van olyan megoldás, amelyikben legalább az egyik fél nem marad kettőségben. A kompromisszum egy személyközi konfliktusrendező elv, addig az aranyközépút egy belső döntési mechanizmus. A kompromisszumban mindig marad kettőség az emberben, az arany középutat bejáró emberben nem.
A buddhisták úgy tartják, hogy ennek az elvnek az értelmében az ember tartózkodik a szélsőségektől. Buddha azt tanította, hogy sem a teljes önmegtartoztatás, sem az élvezetek kontroll nélküli hajhászása nem hoz világosságot az emberre, hanem csak a fokozatos lemondás. Ez az állítás igaz, hiszen az aszkézis egy felkészületlen tudatú emberben éppen olyan kettőséget okoz, mint amilyen kettőség az oka a falánkságnak, vagy a túlzott szexuális vágyaknak.
Aki az aranyközépút elvét követi, az érti a kettőség természetét. Ha a hegedű húrja túl feszes, a húr elpattanhat, ha a hegedű húrja laza, nem szól szépen a hangszer. Az élet minden területére igaz ez a kép. Ha túl sokat eszel, nehézkes leszel és fájni fog a hasad, ha túl keveset, éhes maradsz. Ha túlöltözöl meleged lesz, ha alulöltözöl, fázni fogsz. Túl világosban elvakít a fény, túl sötétben nem látod a dolgok igaz természetét. Remélem, érted, miről mesélek neked!
Azonban ez az elv sokkal több információt rejt magában, amelynek követése elvezethet a felszabaduláshoz, a boldogsághoz. Az ember, ha elágazáshoz ér mindig három elv szerint mehet tovább. Az elágazás egyik oldalán vannak a vágyai, a másik oldalán a tagadásai, félelmei, azonban középen mindig ott fénylik a szattva világos útja. Az aranyközépút tehát a szattva erejének követése. Ez az elv nem különbözik a szélsőségektől való tartózkodás elvétől, hiszen az szattva középútjának elvéből származik.
Az aranyközépút nem más, mint a szeretet elve. Értsd meg végre, hogy a szeretet nem csupán a szeretet tárgyához való ragaszkodást, vonzódást jelenti, hanem olyan utat, amely során az ember legnagyobb szabadságot adja azoknak a dolgoknak, lényeknek, akiket csodál. Az aranyközépút, a szeretet elve ilyen módon a szabadság, azaz a felszabadulás elve is. Ha csupán birtokolni akarsz, ha nem vagy többre képes, mint ragaszkodni, akkor az egy szélsőséges tudatállapot, amely messze esik az aranyközépúttól… ezért nem tesz boldoggá, hiszen folyton-folyvást konfliktust, kettőséget okoz. A belsődben félelmet, a személyközi kapcsolataidban haragot, erőszakot, irigységet, és más fájdalmas tudatállapotot.
Azt állítottam, hogy a kompromisszumban mindig marad kettőség az emberben, az arany középutat bejáró emberben pedig nem. Értsd meg, hogy a kompromisszumkötés alapja, hogy az ember ragaszkodik kitűzött céljának eléréséhez, amelyet így ha lassabban is, de folyamatosan közelít a kompromisszumok árán. Az aranyközépúton járó az ember mindig annyit eszik, iszik, amennyire szüksége van, s nem annyit, amennyihez vonzódik. Annyira öltözködik fel, amennyiben kellemes közérzetet biztosít magának, s nem a trendeket követi oktalan. Annyit sportol, amennyitől jól érzi magát, s nem annyit, amennyit egy éremért, vagy egy dicsőségért kell sportolnia.
Azt talán sejted, hogy az aranyközépút mindenkinek mást jelent. Mindenkinek más a mérték, amelyben kettőség nélkül érzi magát, ezért minden ember egyedi. Ezt az egyediséget használja ki az ördög és kényszeríti le a középútról. Azt mondja, hogy jó buli, ha telezabálod magadat, ha a sárgaföldig leiszod magadat. Járj lengeöltözetben télen, nem baj, ha fázol, de trendi és népszerű leszel társaid körében. Húzz fel kényelmetlen cipőt, nem baj, ha szorít, de a hegyes orr a divat. Lényeg minél messzebb légy az aranyközépúttól.
Az aranyközépút az igazság útja is egyben. Aki megérti és követi az aranyközépút elvét igazul él, nem úgy, mint a fentebb felsorolt elveket követő emberek. Sokan keresik a saját útjukat. Ahhoz, hogy megtaláld az igazság útját, előbb keresd meg a saját arany középutadat. Azon az úton megtudhatod most ki is vagy valójában, biztos lehetsz benne, hogy nem az, akinek most tartod magad. Ezután, ha van még erőd, megváltoztathatod a belső út mérföldköveit, hogy azok a felszabadulásba vezessenek és ne a romlásban. Valójában ekkor fogsz a valódi középúton járni, amit a keleti vallások úgy hívnak: Dharma, a biblikus vallások pedig Isteni akaratnak. Ez azonban egy másik cikk témája.