Az eggyéválás Nyomtat
Írta: Ayurvéda portál   

Az eggyé válás hét szintjeSok ezoterikus úton haladó ember hallotta már azt a fogalmat, hogy feltétel nélküli szeretet, azonban igen kevesek értik, hogy mit jelent ez. Azt pedig, hogy hogyan kell elérni, azt egy kezemen meg tudnám számolni, hány ember ismeri. Márpedig a megértés nélküli ismeret üres léggömb marad, olyan illúzió, amely a felszabadítás helyett fogva tart. Az eggyéválás útjáról mesélek nektek, boldog, aki megérti az igémet...

Az eggyéválás hét szinten valósul meg az emberben, csak az szerethet bármit is, aki ezeken a lépcsőkön (ha nem is tudatosan) végigment. Íme, az eggyéválás hét szintje:

1. A bizalom: A bizalom a világra való nyitottságot jelenti. Ez a feltétel nélküli aspektusa a csecsemőknek van meg, mert őket még erősen hajtja az eggyéválás ösztöne. Nem ismerik, hogy mi a rossz és mi a jó, csak felfedezni akarják a világot úgy, ahogy az van. A bizalom nem válogat, bármit is hoz elé az élet, képes azt feltétel nélkül szemlélni, és megkezdeni az eggyéválás következő feladatát. A bizalom legnagyobb ellensége a félelem.

2. A kapcsolat: A bizalom megléte esetén az ember az eggyéválási ösztönének köszönhetően, azonnal kapcsolatot teremt az ismeretlennel. A kapcsolatfelvételre általában az öt (hat) érzékszerv használható. Ahogy a baba azonnal mindent meg akar fogni, és kostólni, ezen kívül a felnőtt ember szemével vizslatja a számára ismeretlen dolgokat, és a kommunikáció egyik formáját a kapcsolatfelvételre. Ezzel meg is kezdődött az eggyéválás következő szintre ugrása. A kapcsolat legnagyobb ellensége az a  közönyösség.

3. Megismerés: A megismerés az a folyamat, amelyben az ember megérti a számára ismeretlen világ/dolog/személy létezésének célját és aspektusait. Az öt érzékszerv mindegyike használható a megismerésre értelemszerűen, azonban a legtöbbször az ismeretszerzés tudati szinten valósul meg. Az ember őszinte kommunikációval tudja leginkább megszerezni a kívánt információt. Amíg az első lépcső viszonylag egyszerű, a megismerés igen nehezen érthető folyamat. Mikor fejeződik be a megismerés? Mikor mondható el, hogy ismersz egy embert, vagy egy bármilyen entitást? Nehéz erre a kérdésre választ adni. Persze van, aki tud, és azt mondja, hogy ő ismeri a fiát, a férjét, stb. Az ilyen ember nagy tévelygésben van és elköveti a megismerés bűneit, amely nem más, mint az általánosítás, és a feltételezés. Az általánosítás a test szerint élő ember sajátossága, aki nem akar, vagy fél időt szánni a megismerésre, és helyette néhány aspektusból általánosít korábbi tapasztalataiból. Ilyenkor fordul elő, hogy férjében is az apját látja, vagy egy új kapcsolatban is a régit. Az ilyen embernek mindegy milyen kutya, mert minden kutya egyforma, és még sorolhatnám tovább. A feltételezés az, amikor az ember saját hozzáállásából kiindulva ugyanolyan eredményt, kimenetet vár el egy embertől, mint amit tudatban magában már lekövetkeztetett. Ez is egyfajta általánosítás, és ugye itt is megfigyelhető a bizalom hiánya. A megismerés lezárásával már meg is kezdődött a következő szint.

4. Elfogadás: Az ember a megismerés bármilyen mélységénél dönthet egy entitás, vagy dolog mellett, illetve az ellen. Ha kellően megismerte, akkor azonban az elfogadás nem marad el, hiszen itt a kellően azt jelenti, hogy a másikban is megismerte önmagát. Értsd meg, ha nem fogadtad el embertársadat, a szívedben fájdalom, félelem van iránta (ez lehet irigység, harag stb. formájában), akkor tulajdonképpen nem ismerted meg, nem bízol benne eléggé, és a fájdalmad miatt a kapcsolatot is hanyagolod. Azonban, ha elfogadtad a világot olyannak amilyen, a következő szintre léptél.

5. Kifejezés: Az ember az általa megismert világot, entitásokat -amelyekkel azonosulni tud- ki is tudja fejezni a mindennapokban. Képes róla fájdalom nélkül kommunikálni, hogy a többi ember is megismerhesse úgy, ahogy ő látja a világot. Ez a folyamat a megosztás: a világ amit megismertem és elfogadtam, az én vagyok. Azáltal, hogy kinyilvánítom magamban a megismert dolgokat, azáltal hagyom, hogy mások is eggyé tudjanak válni vele, azok akikkel szintén egy vagyok.

6. Felelősségvállalás. Ami megtanultam, elfogadtam és kinyilvánítottam magamból, az én vagyok. Ennek felvállalása a felelősségvállalás. Nincs titkom, nincs félelmem. Ezt tanultam, ezzé lettem. Ha valaki tud többet nálam a világról, az mondja el, majd megtanulom azt is, és akkor még pontosabban ismerem a világot, én is más leszek, pontosabb képem lesz önmagamról, s a világról.

7. Eggyéválás. Az eggyéválás azt jelenti, hogy felszabadulok a testi törvények alól, és megértem, hogy mindenben benne vagyok. Ismerem magam mindenben és ismerem a mindent magamban. Szabaddá lettem, és feltétel nélkül szeretem magamat.

Az eggyéválás hét szintje mindegyik mindegyikkel összefügg. Ha az egyik nem működik, a többi sem fog. Képzeld el, hogy tudsz elfogadni bárkit is, ha nincs benne bizalmad. Ha nem tudsz valamit kifejezni, vajon képes vagy-e megismerni azt.

Ezoterikus ismeretekkel megfertőzött embereknek elmondom, hogy amit itt leírtam, az a kundalini felemelésének útja. Aki képes rá, megismerheti a feltétel nélküli szeretet tudatállapotának élményét. Azonban nem fontos, hogyan hívjuk ezt az utat, a fontos az, hogy értsd, mit jelent az út. Nem a képmutató tudás viszi előre a világot, hanem a hit és a megértés. Ha szavakat használsz, de nincs mögötte igaz tudás, illúziót követsz, és a világnak is hamis illúziót adsz magadról. Magadnak sem adod  meg az eggyéválás lehetőségét és a világnak sem,  hogy eggyéváljon veled. Sorsodról te döntöttél és megmarad neked az illúzió ajándéka, a szenvedés. Azonban, ha hallgatsz szavamra és leteszed az illúziót, boldogság vár rád, felemelkedés. Döntsd el, hogy nekem hiszel-e, aki  ingyen tanítalak és van erőm a szabadításra, vagy hamis prófétákat, akiknek arra sincs ereje, hogy magukat megismerjék, nemhogy téged.