Az evolúció Print
Written by Ayurvéda portál   
There are no translations available.

Az evolúcióSokszor hallom a médiából, hogy az emberiség isteni származása, illetve a Darwin féle evolúciós elmélet (fajok eredete) szembekerül egymással. Igazából nem értem miért. Miért ne lehetne mindkét elmélet igaz. Ha a teremtés volt a kezdet, akkor az embernek az a vég célja, hogy felismerje azt, hogy Isten minden létezőben benne van, hiszen a Mindenható nem alkothatott magán kívül valamit, mert amit alkotott, az is az ő teljességében van benne. Na de hogy jön ide az evolúció?

Van egy módszer, amely egy folyamat aspektusait ismerve, képes előre megbecsülni a folyamat későbbi állapotát és eredményét. Úgy hívják extrapoláció. Hát akkor extrapoláljunk. Alaptörvénynek talán elfogadhatjuk,  hogy minden lény saját létfenntartása érdekében alkalmazkodik a környezetéhez, illetve a kialakult veszélyforrásokhoz. Az is fontos tény, hogy minden lénynek elsődleges szempontja a túlélésen belül a táplálékszerzés. A nagy hal ennek bizonyításaként megeszi a kis halat. A kishalnak "érdeke", hogy ez ellen tegyen valamit, hiszen ellenkező esetben nemcsak ő, de faja is kipusztul. Ismerjük a kishal lehetséges válaszát a nagy hal agressziójára. Életmódot változtat, színt változtat, tüskét növeszt, mérget lövel ki és még számos védekezési mechanizmus lehetséges. Ha a nagy hal nem tudna alkalmazkodni, akkor biztosan éhen halna, illetve ezúttal a nagy hal fajfenntartása kerülne veszélybe.

Ebből a történetből igen fontos következtetések vonhatók le. A kis halnak van tudata, ellenkező esetben hogyan lett volna képes "felismerni" a veszély tendenciáit, illetve hogyan lett volna képes változni. A kishalak kommunikálnak egymással, ellenkező esetben, hogyan változtatnának a kis halak tömegesen élethelyzetükön. Figyelembe véve, hogy minden változást az életben igazság vezérel (a hal éhes, eszik, veszélyben van, menekül, stb.), a hal képes olyan igazságokat is követni, amelyek nem feltétlenül a létfenntartási és szaporodási ösztönök közé sorolhatók. A tüske növesztéséhez például igen komoly tudati funkcióra van szükség. A tudat, az igazság, a felismerés, az emlékezet, ha csökkent módon is, de jelen kell lennie az állatokban. Ezeket a funkciókat a védák a szatva (világosság) alá sorolják. Itt  is bebizonyosodik az a védikus tétel, hogy a három gúna (szatva, tamasz, radzsasz) mindenben jelenlévő, legfeljebb nem mindenben egyenlő mértékben. A halakban ez a szatva az isteni szikra!!! Képzeljétek el, hogy a halak ezeket a változásokat hány évezred, vagy évmillió alatt tették meg. A folyamatosan változó környezethez, folyamatosan alkalmazkodva csak azok élhették túl az élet kihívásait, akik képesek voltak az alkalmazkodásra. Higgyétek el, hogy Isten mindenben jelenlévő.

Térjünk vissza kicsit az emberhez. Ha nem olvastátok a polarítás illúziójáról szóló cikket, akkor a most következő fejtegetéseimet, csak annak elolvasása után fogjátok pontosan megérteni. Az emberben a különböző aspektusok, különböző mértékben vannak jelen, de soha nem igaz az, hogy egy aspektus hiányozna bárkiből is. Ez volt a cikk állítása. Ha ez igaz, akkor bármilyen embert csak egy (tudati) evolúciós létra választ el egy másik embertől. Az egyik ember hűségesebb, a másik kevésbé (de nem hűtlen teljesen). Az, aki hű ugyan a párjához, de szavahihetetlen (nem hű a saját ígéretéhez) az csak egy lépcsővel van előrébb annál, aki a párjához sem hű. Aki a párjához nem hű, az viszont előrébb tart, mint az, aki nem hű a szüleihez (megtagadja őket). Akiben egy aspektus kissebb mértékben van jelen, az az ember még nem ismerte fel, hogy a boldogságához szüksége van a hűség magasabb dimenzióihoz is.

Minden ember egy felé tart. Kivétel nélkül mindegyik (aki nem elmebeteg, náluk lehetnek tudati deformációk) boldog akar lenni. Mindenki gyűjtögeti a kis talentumokat annak érdekében, hogy élete teljesebbé váljon. Hova tart ez az evolúció? Hát Istenhez. Amikor az ember felismeri, hogy akkor szabadul meg szenvedéseitől, ha tetteit nem a tagadása, nem a vágya, hanem a benne élő puszta igazság határozza meg. Te sem vagy különebb egyetlen embernél sem, igaz alábbvaló sem vagy. Amely neked erősséged, a másiknak lehet gyengesége, illetve fordítva mások erőssége, neked a gyengeséged lehet. Látszólag egyformák vagyunk mind, de a tudatunk különböző. A saját evolúciónk lényege, hogy arról a tudatállapotról, ahol élünk, eljussunk a paradicsomba, ahonnan egykor kitaszítottak lettünk. Ehhez fel kell ismerned neked is, hogy nem vagy magasabban a másiknál, sőt fontosabb sem. Az ember egyformán fontos. Hogy miért? Mit gondolsz a te gyengébb aspektusaidat kitől fogod megtanulni? Attól, akinek erősebb a tiédnél. Vajon fogsz-e tanulni tőle, ha a szívedben gyűlölet van az ő másik, de gyengébb aspektusával szemben? Ugye lehetne ezt másként is csinálni! Kezdj hozzá, még ma!

Az ember tudati és ezzel egységben testi evolúción megy keresztül. Ez nem zárja ki Isteni eredetünket, hiszen az evolúcióban benne van a tudat, az igazság, és az igazság maga ISTEN! Az emberi fajnak lehetősége van arra, hogy helyesen használja ki lehetőségeit. Ehhez le kellene tenni az önzést. Ahogy egy amatőr focimeccset a grundon úgy játszanak, hogy amerre a labda gurul, arrra fut minden láb a pályán, így játszik az evolúcióban az ember is. A labda, hol a pénz, hol szex, újabban az ezotéria is. Mindegy mi az eszköz, ha nincs közös cél. A társadalmak akkor működnek helyesen - ahogy a profi focicsapat is-, ha nem mindenki egy irányba fut, hanem mindenkinek megvan a maga helye, ahol a legjobban teljesíthet, hiszen a talentumának (erős aspektusának) legjavát adhatja. Aki igaz, bíráskodjon, vagy legyen rendőr, aki kreatív tervezzen, aki ügyes építsen. Aki tud dönteni, kormányozzon, aki szereti az állatokat, tenyésszen. Találja meg mindenki azt, amiben boldog lehet. Akinek van az adjon, akinek nincs az kérjen. Ne a képmutatás legyen az erkölcs. Mindezt Te megteremtheted a saját családodban is. Mindenkinek legyen helye, mert ha a helyén van, értéke is lesz. Az evolúció nyilvánvalóvá válik. Az erős támogatja a gyengét abban, hogy a gyenge erős pozícióba kerüljön és a gyenge támogatja az erőset, hogy erős pozícióban maradhasson.