Az élet Nyomtat
Írta: Ayurvéda portál   

Az életEgy jól hangzó, ám annál hamisabb ige azt tartja a vízről, hogy „Nincs se ízed,  se színed,  se zamatod,  megízlelnek, de  nem lehet megismerni Téged, nem szükség van rád az életben, az élet maga vagy”. Igaz, hogy a Föld felszín, illetve az emberi test több mint kétharmada víz, az is igaz, hogy világ tengereiben igen jelentős élővilág alakult ki, de az idézet mégis hazugság. 

 

A fizikai világban értelmezett élet csak az öt elem együttes jelenlétében lehetséges, bár az öt elem aránya változhat, de egyetlen élőlényből sem hiányozhat. A tudomány mai állása szerint az ember táplálék (földelem) nélkül kb. 1 hetet, víz nélkül 3 napot, levegő nélkül 2-5 percet, tűz elem nélkül egyetlen percet sem képes kibírni. Az éterelem nélkül pedig nem létezik az anyagi világ sem.
Az Ayurvéda szerint az Élet, a létfolyamatok minden megjelenése. A tan szerint Életről akkor beszélünk, ha az alábbi 4 dolog egy időben jelen van:
  • Test/sarir
  • Öt érzékszerv/indrijasz
  • Szellem/psziché/szattva
  • Lélek/atman
Ha az életet leszűkítjük a fizikai világban értelmezett élőlényekre, megfigyeljük őket és meghatározzuk, hogy mi bennük a közös, akkor arra a következtetésre is eljutunk, hogy mi szükséges az élethez. Arra is rájövünk, hogy a fentebb felsorolt elvek nem teljesek, és valójában az élethez több minden szükséges. Ehhez szedjük össze, hogy milyen tulajdonságaik vannak az élőlényeknek, amelyekben közösek:
  • Tudati funkciók
  • Test, alakzat
  • A testet alkotó anyag
  • Érzet
  • Érzékelési funkciók
  • Cselekvési funkciók
  •  Szaporítási, fajfenntartási funkciók
A legelső felsorolásban lévő lélek nem hordoz sok információt, hiszen a lélek maga a létezés, így nem csak az élőlényekben, hanem minden létezőben jelenlévő elv. Így természetes, hogy szükséges az élethez, de tudni kell, hogy az élettelen objektumokban is jelen van. Egyes védikus írások helytelenül beszélnek egyéni lélekről, azonban ez azért butaság, mert a lélek oszthatatlan és egy, s ez nyilvánul meg minden emberben. Pusztán a modell szintű megosztása is (pl.: hogy a léleknek az egyes emberben megnyilvánult része az egyéni lélek) az elszakítottság érzetét kelti az emberben, így ennek taglalása nem szerencsés, és nem visz magasabb szintű megértésre sem.
Annál fontosabbak a tudati funkciók. A tudat a lélek azon aspektusa, amely képes felfogni a saját és környezete létezését, illetve amely a létfolyamatokat irányítja. A tudat alapvető funkciói a tanulás, az emlékezés, a gondolkodás, és a döntés. Ennek kapcsán négy (az egyénben három) szintje van, amely szintek természetesen időben nem elhatárolhatók: Az egytudat, az elme, az értelem és az egó. E három szint fejlettsége erősen befolyással van arra, hogy milyen lényről beszélünk. Az egytudatot most nem tárgyaljuk, mert az magasabb ismereteket igényel. Az elme az, amely felfogja, azonosítja és megkülönbözteti az egyed lényeket és objektumokat. A fejlettségi szintjének lépcsői azonosak a tudomány által behatárolt csoportosításokkal (egysejtűek, többsejtűek, növények, állatok, ember). Így például a növény sokkal kevesebb információt képes felfogni a saját és környezete létezéséről, azonban az ember hihetetlenül sok információval rendelkezik róla. Az értelem a tudat azon aspektusa, amely képes a felfogott világ minősítésére. Ez jelenti a érzékszervekkel megszerzett információk alapján meghatározni egy lény, vagy egy objektum természetét (alak, szín, összetétel, stb.). Az értelem fejlettségi szintje az egyes élőlénytípusokon belül is eltérhet. Így a kutya értelme sokkal magasabban áll, mint egy gilisztáé, holott mindketten állatok. Szerencsétlenségükre az egyes emberek is igen különböző értelemszinttel bírnak, azonban a legtöbb ember soha nem ismerné be magának. Az egó a tudat azon szintje, amely dönt az élet egyes aspektusai mellett, vagy ellen. Természete tehát a vonzódás, illetve a taszítás nem képes ezektől elvonatkoztatni. Az egó az anyagi lét fertőzöttségének jeleit mutatja. Ha a lét-és fajfenntartás minden élőlényben azonos érdeknek fogom fel, akkor valószínűleg, most meg fogsz döbbeni, mert az egyes élőlényekben az egó a közösségi hajlammal arányos. Így a kolóniában élő élőlények egója sokkal kisebb, mint a kisebb családokban élőké. Tehát egy hangya egója kisebb, mint az emberé!!! Igaz elméje és értelme nem annyira kicsiszolt.
A test és alakzat gyakorlatilag egyet jelent, ha a testet alkotó anyagot külön tárgyalom. A test a tudat azon része, amellyel az egyes élőlény behatárolja saját magát. Ez a mondat igen fontos egy lelki utat kereső embernek, mert nem kevesebbet állítottam, hogy a test illúzió, csak a tudatodban létezik, az elme, az értelem és az egó játéka annak érdekében, hogy képes legyen az életfolyamatokat felfogni, megérteni.
A testet alkotó anyagról igen sokat írtunk már ezen a portálon. Ez nem más, mint az öt elem: a föld, a víz, a tűz, a levegő, és az éter. A földelem nélkül nincs alakzat (alakzat a szilárd halmazállapothoz köthető), a vízelem nélkül nincs test (a víz az ami összetartja az anyagot).
Egyetlen élőlény sem létezhet információszerzés nélkül, hiszen az elme és az értelem is haszontalanná válna. Így az élet része a hat érzékszerv (szem, fül, bőr, nyelv, orr, intuíció), illetve a hozzájuk tartozó érzetek (kép, hang, tapintás, íz, szag, megérzés). Az egyes élőlények vonatkozásában ezek a funkciók igen eltérhetnek, illetve más értelmet kaphatnak. A növények például igen fejletten érzékelik a tapintást, sőt tudományosan kimutatták, hogy reagálnak a hangokra is, de például a látás funkciójuk egyáltalán nem kifejlett. A növényeknél a tapintás szervét nem bőrnek, hanem kéregnek, vagy más növényi szövetnek hívjuk.
Minden élőlény rendelkezik alapvető cselekvési funkciókkal. Idetartoznak a kommunikáció (beszéd), az anyagcsere, a növekedés, a helyzetváltoztatás (láb), a fogás (kéz). Természetesen a beszéden ezúttal értelmezhetjük az állatvilág hangjait is. Attól, hogy az ember nem képes megérteni, ezek a hangok is információt hordoznak a fajon belül. A növényeket a növekedés és az anyagcsere folyamatok mentették meg attól, hogy ne vegyük ki őket az élőlények közül, hiszen sem kezük, sem lábuk nincs.
A legegyszerűbb élőlényektől a legbonyolultabbig rendelkeznek a fajfenntartás és szaporítás képességével. Az egysejtűeknél ezt osztódásnak hívjuk, a növényeknél történhet porzással, maghajtással, spórákkal, stb., az állatoknál pedig tojásrakástól kezdve az emlősöktől ismert szaporodási módszerekig. A lényeg, hogy képesek önmagukat reprodukálni.
Összefoglalva és kiegészítve tehát az Ayurvéda tanait, az élethez szükséges aspektusok az alábbiak:
  • A négy tudati funkció: Egytudat, elme, értelem, egó
  • Test és alakzat
  • Az öt elem, az anyag: éter, levegő, tűz, víz, föld
  • Az öt érzékszerv közül bármelyik (szem, fül, nyelv, orr, bőr) és a hozzájuk tartozó érzetek (kép, hang, íz, szag, tapintás), illetve idetartozik az intuíció, megérzés is.
  • A négy cselekvési funkció (mozgás, növekedés, anyagcsere, kommunikáció)
  • A fajfenntartás, szaporodás és ezek szervei
Ha kicsit is átgondolod a leírtakat, akkor fontos kérdések tisztázódhatnak. Az ember különállóságát, elszakítottságát a tudat hozta létre. A felszabaduláshoz az embernek az alábbiakat kell megoldani:
  • Az egó átalakítása öntudattá
  • Az értelem átalakítása, hogy mindenben felismerje az azonosságot
  • Az elme átalakítása, hogy mindenben felismerje az EGY-et
Ez a három átalakított tudat együttesen alkotja az Egytudatot, amelyben megszűnik az elválasztottság érzet és a lény felszabadul. Ebben a folyamatban az egó átalakítása jelenti az újjászületés alóli felszabadulást, az értelem átalakítása jelenti a határoltság alóli felszabadulást, az elme átalakítása jelenti az egyé válást Istennel. Így lesznek az emberek előbb hasonlatossá, mint az angyalok, míg végül egyé válnak teremtőjükkel.