Kalkutta Print
Written by Horváth-Kovács Diána   
There are no translations available.

TerézanyaKalkutta, vagy bengáli nyelven Kolkata, Bengál tartomány nyugati részén fekszik. Kalkutta a szélsőségek városa: jelenti az öröm városát, ugyanakkor hírhedté a mérhetetlen mocsok tette. A szegénység mellett jó hírnevét híres lakójának, a szegények megsegítőjeként ismert Teréz anyának köszönheti. Kalkutta a 4 legnagyobb indiai város egyik Bombay, Chennai és Delhi mellett. 

TÉNYEK A VÁROSRÓL   

1911-ig India fővárosa Kalkutta, melyet felváltott aztán Delhi, mint az ország legfőbb közigazgatási és politikai központja. Fővárosi rangjától való megfosztása után a város rohamosan hanyatlani kezdett. A 2. világháború során a város kikötője jelentős katonai szerepet kapott, majd a város élelmiszertartalékainak kifosztása folytán több millió bengáli ember veszítette életét. A 20. század második felében tomboló erőszakos hullámok, az indiai-pakisztáni háború a város infrastruktúrájának nagymértékű leromlásához vezettek, de 2000 óta fellendülésnek lehetnek tanúi az ott élők. Az IT szektor megjelenése a figyelmet és a befektetési kedvet ismét Kalkutta felé irányította.
 
Kalkutta a Hugli folyó partján fekszik. A folyóval párhuzamosan fut kb. 17 km hosszan India legrégebbi földalattija. A városban ezen kívül még taxival, autóbuszokkal, lábbal tekert riksákkal is lehet közlekedni. Számos belföldi és külföldi repülőjáratnak ad helyt repülőtere, a Netaji Subhash Chandra Bose nemzetközi repülőtér

TURISTA LÁTVÁNYOSSÁGOK

Nevezetességei közül kiemelkedő és emblematikus épület a Viktória emlékmű. Az óriási, fehér márványépület a brit uralom hagyatéka. Éjszakai kivilágítása lenyűgöző látványt nyújt. A város a modern India irodalom és művészet fellegvára. A városban meglátogatható Indiai Múzeumban, mely a legrégibb ázsiai múzeum, őrzik az indiai művészet remekműveit és ritka gyűjteményeit. Számos építészeti stílus megjelenik Kalkutta épületein, a várost a Paloták városának is nevezik.
 
 
A Fort William egy erőd, melyet III. Vilmos angol királyról neveztek el. Az erőd a Hugli folyó keleti partján fekszik, előterében Kalkutta legnagyobb parkjával, a Maidan-nel. A park 1 km széles és 3 km hosszú kiterjedését tekintve.
 
A Kali Mandir Kali istennőnek szentelt templom. Káli a halál és az újjászületés istennője a hindu mitológia szerint. Kalkutta a nevét Káli istennő nevéről kapta. Külsőre Káli rémisztő jelenség: feketének vagy kék színűnek ábrázolják, lángoló szemeivel és hosszan kinyújtott nyelvével démoni külsejű, kezével mégis a békét szimbolizáló mudrát (kéztartás) formálja. Káli szimbolizálja a folyamatos körforgást, mely szerint ahhoz, hogy valami új keletkezzen, a réginek el kell pusztulnia. Káliról a Káli puja, áldozati szertartások sorozatával emlékeznek meg a bengáliak.
 
 
A Howrah híd, akárcsak a magyarok Lánchídja, két várost kötött össze anno: Howrah-t és Kalkuttát. A híd Kalkutta jelképe is egyben. A híd nem rendelkezik alátámasztó pillérekkel, mégis kiemelkedő a teherbíró képessége. Napi több mint 100 ezer közlekedési eszköz halad keresztül rajta.
Egyéb látnivalók még Dakshineshwar Kali templom, a Növénykert, Marble Palace, Tagore háza, St John egyháza, Nakhoda Mosque, Raj Bhawan, a Városháza, és a Szent Pál katedrál. 
 

KALKUTTA HÍRESSÉGEI

 
A város híres szülötte Rabindranath Tagore, híres költő, író. Élete során több, mint 50 kötete jelent meg. Iskolát is alapított és India függetlenségéért tett közzé békés szándékú felhívásokat. Műveinek egy részét saját maga fordította le angolra, így egyre ismertebbé vált Európában is. 1913-ban irodalmi Nobel díjjal tüntették ki és az ő nevéhez fűződik az indiai himnusz megírása és megzenésítése is. Hazánkban is járt, Balatonfürednél heteket töltött el.
 
Kalkuttai Teréz anya nevét mindenki ismeri. Bár ő nem Indiában született, hanem Albániában, mégis nagy tetteit és áldozatos, segítő munkáját nagyrészt az indiai Kalkuttában hajtotta végre. 1948-ban kért engedélyt az akkori pápától, XII. Pius pápától, hogy elhagyhassa a szerzetesi közösséget, és Indiában töltsön be szolgálatot a szegények megsegítésének ügyében. Segítő munkáját megelőzte ápolóvá való kiképzése, majd a kalkuttai nyomornegyedbe kerülve iskolát alapított a szegények gyermekeinek. 1950-ben új rendet alapított, melynek jelszavai: „hogy segítse az éhes, ruhátlan, hajléktalan, béna, vak, leprás embereket, az olyanokat, akik nemkívánatosak, szeretetlenek, kitaszítottak a társadalomból és mindenki elkerüli őket”. A rend ezután sorra nyitotta meg misszionárius közösségeit a világ több országában is. Halála után II. János Pál pápa boldoggá avatta Rómában.
 
 
Számunkra, magyarok számára Kőrösi Csoma Sándor, mint Kelet-kutató magyar, kalkuttai élete ismeretes. Kőrösi a magyar nép eredetének vizsgálata ügyében indult el Indiába és hosszú évekig folytatott nyelvészeti kutatásokat a Bengáli Ázsiai Társaság épületében, ahol mellszobrát is felállították. Bár célját nem érte el, de megalkotta az első tibeti-angol nyelvtant és szótárt. Dardzsilingben halt meg, az angol temetőben temették el, ahol sírboltja ma is látogatható.