Ha segítesz másokon, irgalmas vagy, ha nem teszed ezt, mert hibát látsz a másik ember kérésében, akkor kegyelmes.   A szeretetben nincs félelem, és nincs fájdalom. Akár teszel valamit egy másik emberért, akár nem teszel, mindenképpen szereted őt, ha döntésed nem magadért, hanem érte van.

Mindennap eldöntheted, hogy saját fájdalmaid csillapításáért magad képére alakítod-e a világot, vagy önmagadat alakítod, úgy, hogy ne fájjon az élet.

Vigyázz! Ha te, aki hit nélkül élsz, olyan "igazságot" tanítasz nekem, amelyben magad sem hiszel, pusztán megszokásból, vágyból és félelemből cselekszed azt, azt gondolom rólad féleszű vagy, és arra sem méltatlak, hogy szóbaálljak veled. Ha olyan "igazságot" követsz és tanítasz nekem, amely a megtévesztésből van, téged sem tesz boldoggá, azt gondolom rólad tudatlan vagy, de méltó a megigazításra. Ha azonban az igazság, amelyben hiszel boldoggá tesz téged és ezt megfigyelem rajtad, követni foglak, bármerre is menj. Az erkölcs nem más, mint a hited és a cselekedeteid összhangja. Csak akkor nem ad megbotránkozást a többi embernek, ha őszintén követed azt, amiben hiszel.

"Úgy szeretlek, hogy az már fáj" - Tévedsz, a szeretet érzelme az öröm! A fájdalom a vonzáshoz és a félelemhez tartozik, a vonzáshoz is csak akkor, ha a vonzás akadályoztatva van. Ha tényleg fáj, akkor vizsgáld felül a lelkedet, amíg nem késő...