Elutaztam az északi hóhatárig, jártam délen a sivatagban. Kelet bölcsességét kutattam, majd a nyugati tudományokat.  Mindenhol ugyanazokat a törvényeket találtam. Most magamat bámulom nagy csodálattal, mert észrevettem, hogy  minden törvény bennem is él. Már csak azon mosolygok, minek utaztam annyit, hogy erre rájöjjek. A négy égtáj itt van egészen közel hozzám.

Minden nap eldöntheted, hogy az egész világnak meg akarsz-e felelni, s eközben inkább vállalod, hogy elveszted önmagadat, vagy csak a belső boldogság elhívásnak akarsz megfelelni, így a fél világ gyűlölni fog, de élni fogsz.

Vigyázz, hogy ne hasonlítsd össze a tetteimet a tieiddel. Lehet megsértelek, megloplak, az életedre is török, én még sem vagyok bűnben, ha ez volt az Isteni küldetésem. Te pedig nem sértegetsz meg engem, nem lopsz tőlem, és az életemre sem törsz, mégis a pokolra kerülsz a hazugságaidért, amiért nem merted kifejezni a fájdalmadat, és mert nem hittél bennem, hogy az érted van. Nem a tettek határozzák meg a bűn lényegét, hanem a szív gonoszsága. Vagy nem tudod, hogy az Úr Krishna is embert ölt, hogy beteljesítse feladatát, és az apostolok is adtak emberi lelkeket az ördög kezére? A szemeddel és a füleddel nem figyelheted meg az igazságot és nem értheted meg a bűnt!

"Mindig a jó emberek halnak meg..." - Ez nem igaz! A bűn zsoldja a halál, illetve a megbocsátásra való képtelen embernek a része a korai elmenetel. Az igaz ember testét legfeljebb a gonosz pusztíthatja el erőszakkal, fegyverrel és karddal. A bűn nem mindig szemmel látható, vagy füllel halható. Ha jó embernek tartottad, nem ismerted sem őt, sem az Istent. Isten elött nincs jó ember, legfeljebb törekvő.