A félelmed a múltban gyökeredzik, a vágyad pedig a jövődet köti meg, s e két erő elpazarolja minden erődet, hevíti az egód tűzes tengerét. Ha a jelenben élnél, lehet vágyak és félelmek nélkül, de boldog lennél. A jelen pedig csak mások önzetlen és spontán szolgálatában van. Ez teremt egységet közted és Isten között.

Minden nap dönthetsz arról, hogy hiszel-e a halálban és követed őt a minden napi gondolataid, szavaid és tetteid által, vagy az örökkévalóságban hiszel és akként éled az életed.

Ha a szeretet nevében jönnek eléd mindenféle Isteni képességgel és felvilágosult nézetekkel, és elvonják figyelmedet az eredeti igazságról, akkor megtévesztett lettél. A láthatatlan kettőség, amelyet eltakar a látszólagos fényesség megöli és pokolra küldi a lelkedet. Aki Isten akaratát és törvényét néhány jóérzésért, igaznak tűnő tanításért hazuggá teszi, az nem csak az igazságot, de a szeretetet is megsérti. Óvakodjatok tehát azoktól, akik a tudatodat formálják, de "elfelejtenek" emlékeztetni a kötelességedről.

"Én próbálom, de..." - Ha csak próbálod, azt jelenti, hogy kettőségben teszed. Ne félj, dönts végre! Tedd, akkor viszont add bele a lelkedet, vagy ne tedd, akkor pedig keress más utat. Hit nélkül tenni valamit olyan, mintha olyan biciklivel mennél, aminek nincsen pedálja.