Ha a háborúban gyáván megfutamodsz, hátba lőnek.  Ha tudatosan visszavonulsz, hogy erőt gyűjts, akkor van esélyed a győzelemre. Így van ez az életben is: a gyávák mind halottak, a bölcsek viszont az igazságot keresik, amivel győzhetnek az ellenség felett, hogy életük legyen.  Azonban az ellenség nem a másik ember, hanem a benned rejlő gonosz.

Minden nap eldöntheted, hogy aggódással tekintesz-e a jövőre, s ezzel lassan, de biztosan megteremted azt, amitől félsz, vagy reménnyel és bizakodással várod azt, amire szükséged van.

Vigyázz, hogy ne hasonlítsd össze a tetteimet a tieiddel. Lehet megsértelek, megloplak, az életedre is török, én még sem vagyok bűnben, ha ez volt az Isteni küldetésem. Te pedig nem sértegetsz meg engem, nem lopsz tőlem, és az életemre sem törsz, mégis a pokolra kerülsz a hazugságaidért, amiért nem merted kifejezni a fájdalmadat, és mert nem hittél bennem, hogy az érted van. Nem a tettek határozzák meg a bűn lényegét, hanem a szív gonoszsága. Vagy nem tudod, hogy az Úr Krishna is embert ölt, hogy beteljesítse feladatát, és az apostolok is adtak emberi lelkeket az ördög kezére? A szemeddel és a füleddel nem figyelheted meg az igazságot és nem értheted meg a bűnt!

"Úgy érzem, hogy..." - Az helyes, ha figyelembe veszed a megérzéseidet, de azok annyira hitelesek, amennyire a tudásod. Ha nincs teljes tudásod, a megérzéseid sem lehetnek helyesek, hiszen a megérzés az általad elfogadott igazságokra történő emlékezés eredménye. Ez ad hamisságot, minden jósnak, akinek nincs teljes ismerete az Istenről.