Minél többet gondolkodsz, annál messzebb kerülsz az igazságtól. A gondolkodásra szükség van, amíg rá nem jössz, hogy nincs szükség rá. Az igazság átélése fontosabb.

Minden nap eldöntheted, hogy gonosz tanácsadódra, a félelemre hallgatsz-e, aki eddig soha semmiben nem segített, vagy igaz prófétákra, akik már legyőzték őt, és hitre és bizalomra tanítanak.

Óvakodj attól, hogy hosszú távon beteljesíthetetlen vágyaid legyenek, vagy hosszútávon félelemben élj. A vágy és a félelem, a vonzódás és a taszítás az anyagi világ aspektusa. Aki pedig az anyagi világ teremtményeihez ragaszkodik, a lelki világot (Isten országát) gyűlöli. Senki nem szolgálhat két úrat, hogy mindkettőhöz hűséges legyen. Felszabadulást sem lát az, aki a vágyait és a félelmeit követi.

"Én magamat adom" - egészen biztos lehetsz benne, hogy hazudsz! Azt sem tudod, ki az az "Én", hogy adhatnád addig magadat! Amikor pedig meg tudod, hogy ki vagy, nem lesz fontos az, hogy magadat adod, mert nem leszel képes mást adni!