Az Isten felé való minden igaz törekvés végsősoron elvezet Istenhez. Tartozzál bármelyik valláshoz, legyél hívő, vagy tudós, ha buzgón keresed az igazságot, minden bizonyára meg is találod. A hívő ember őszinte odaadással, a tudós ember racionálisan, de végül megtalálja az Istent.

Minden esetben, amikor a másikban hibát látsz, eldöntheted, hogy a szemébe kiáltod-e a te igazságod a világról, s ezáltal még nagyobb kettőségbe taszítod őt, vagy felteszel neki egy kérdést, amellyel egyrészt megismerheted, hogy ő miként látja a világot, másrészt lehet a te világnézeted is alakul általa.

Óvakodj a békétlenségtől. Ha a közzösségedben, ahol élsz nincs béke, illetve ez a te lelki békédet is megbontja, hiába mondod azt, hogy szeretlek, nyilvánvalóan hazudsz. A béke forrás ugyanis a szeretet maga, nincs béke ott, ahol a vágy és a félelem előrébb való az igazságnál.

"Én próbálom, de..." - Ha csak próbálod, azt jelenti, hogy kettőségben teszed. Ne félj, dönts végre! Tedd, akkor viszont add bele a lelkedet, vagy ne tedd, akkor pedig keress más utat. Hit nélkül tenni valamit olyan, mintha olyan biciklivel mennél, aminek nincsen pedálja.