Ha a háborúban gyáván megfutamodsz, hátba lőnek.  Ha tudatosan visszavonulsz, hogy erőt gyűjts, akkor van esélyed a győzelemre. Így van ez az életben is: a gyávák mind halottak, a bölcsek viszont az igazságot keresik, amivel győzhetnek az ellenség felett, hogy életük legyen.  Azonban az ellenség nem a másik ember, hanem a benned rejlő gonosz.

Minden nap eldöntheted, hogy hazudsz-e másoknak és önmagadnak, s a végén úgy belekeveredsz az illúzióba, hogy még te sem tudod, ki vagy valójában, vagy egyszer, ha fájdalmasan is-, de megvallod hazugságaid és felszabadulsz.

Óvakodj a képmutatástól! Ha gyengébb vagy a leggyengébbek között, és legkisebb a legkisebbek között, sok ember indul meg szánalomra és megvetésre irántad. Azonban mindegyiknél nagyobb és erősebb leszel, ha gyengeségedet megmered vallani a világnak. Az ember ereje az őszinteségében rejlik, nem a beszédében.

"Én magamat adom" - egészen biztos lehetsz benne, hogy hazudsz! Azt sem tudod, ki az az "Én", hogy adhatnád addig magadat! Amikor pedig meg tudod, hogy ki vagy, nem lesz fontos az, hogy magadat adod, mert nem leszel képes mást adni!