Ha elfogadjátok igaznak, hogy minden Egy, nincs semmi a világon, amely bizonyítható ne lenne, így a dogmatikusság is illúzió lesz. Az egyetlen igazságot, pedig, amit ember megérthet, már bebizonyották olyan lelkek, akikre vallást alapoztatok, sőt bebizonyította a tudomány is. Éld át a valóságot!

Minden nap eldöntheted, hogy ma lelkeddel nem törődve lekötöd magad a pénzkeresésnek, a szexualitásnak, vagy a gyermeknevelésnek és legfeljebb jó kifogásod lesz arra, hogy miért nem válaszoltál a Király mennyegzői elhívására. Vagy a királynak keresel pénz, a Királynak szaporodsz és a Királynak neveled gyermekeidet, hogy a mennyegzőn a Királynak személyesen mutathasd be, amit neki, az ő dicsőségére alkottál.

Vigyázz! Ha te, aki hit nélkül élsz, olyan "igazságot" tanítasz nekem, amelyben magad sem hiszel, pusztán megszokásból, vágyból és félelemből cselekszed azt, azt gondolom rólad féleszű vagy, és arra sem méltatlak, hogy szóbaálljak veled. Ha olyan "igazságot" követsz és tanítasz nekem, amely a megtévesztésből van, téged sem tesz boldoggá, azt gondolom rólad tudatlan vagy, de méltó a megigazításra. Ha azonban az igazság, amelyben hiszel boldoggá tesz téged és ezt megfigyelem rajtad, követni foglak, bármerre is menj. Az erkölcs nem más, mint a hited és a cselekedeteid összhangja. Csak akkor nem ad megbotránkozást a többi embernek, ha őszintén követed azt, amiben hiszel.

"Én ismerlek téged..." - aki magát nem ismeri, a másik embert sem ismerheti. Ilyenkor ez a mondás feltételezés és extrapoláció a korábbi tapasztalt viselkedésekből. Valójában egy lényt sem ismerhetsz meg teljesen, csak azokat a törvényszerűségeket, amelyek által változik, vagy éppen képtelen a változásra.