Ha két ökör egy szerkeret két irányba húz, akkor a két ökör nagyon elfárad, s a szekér sem ér célba egyhamar. Ez a kettőség természete! A benned lévő kettőség is a hiábavalóságnak építi az oltárat.

Minden nap eldöntheted, hogy hazudsz-e másoknak és önmagadnak, s a végén úgy belekeveredsz az illúzióba, hogy még te sem tudod, ki vagy valójában, vagy egyszer, ha fájdalmasan is-, de megvallod hazugságaid és felszabadulsz.

Gondolkodj! Mi helyesebb? Ha életedet mentve, szembeszállsz az igazsággal, így bűnbe esve jussod a lassú, de biztos halál, vagy életedet feláldozva az igazságért, s az igazság, amelyet védelmeztél, feltámaszt téged romolhatatlanságba, akkor is, ha az ördög elpusztítja testedet.

"Én próbálom, de..." - Ha csak próbálod, azt jelenti, hogy kettőségben teszed. Ne félj, dönts végre! Tedd, akkor viszont add bele a lelkedet, vagy ne tedd, akkor pedig keress más utat. Hit nélkül tenni valamit olyan, mintha olyan biciklivel mennél, aminek nincsen pedálja.