Aki nem ismeri Istent, az korlátokat tanít neked, ezáltal válik az ördög szolgájává. Aki ismeri az Istent, azt is meg tudja mondani, hogyan szabadulj fel korlátaid alól. A szabadság azonban nem a "nem cselekvésben" van. 

Minden nap eldöntheted, hogy abban hiszel-e –akár rokonaid és barátaid tanácsára is-, hogy gonosz cselekedeted helyes volt, vagy abban, hogy jobb, ha belátod annak helytelenségét, megbánod és nem követed újra el.

Ha bálványokban hiszel, sorsod is hasonló lesz. A márvány-, a fa-, és aranyszobrok nem adnak neked életet. Ha szentekhez imádkozol, legfeljebb olyan segítséget kapsz, amilyent életükben tudtak adni. Ha az angyalokat hívod, olyan, mint ha a ház urának megkérdezése nélkül akarnád igénybevenni a szolgáját. Ha bűnös celebekben, bűnös gyógyítókban és bűnös tanítókban gyönyörködsz, részesülsz az ő jutalmukból. Azonban, aki Isten nevét hittel veszi a szájára üdvözül.

"Én olyan romantikus alkat vagyok..." - minden bizonnyal nem ismered magad. Sem az igazságnak, sem a békének, sem a kegyelemnek, sem a szeretetnek nem természete a romantika. De mindegyik gyönyörködik az élet minden pillanatában és minden teremtményében.