Ha becsületes munkádért csak kicsit kapsz az élettől, becsüld meg, mert az Isten adta. Ha a kicsit nem becsülöd és az Istened látja, hogy nem vagy boldog attól, amit kaptál, miért adna többet? Ha pedig elégedett vagy, nincsen nálad gazdagabb ember a világon.

Minden nap dönthetsz, hogy követed-e az emberiség által megismert korlátokat, vagy hiszel abban, hogy Istenben minden lehetséges, és ledöntöd azokat.

Óvakodj a felelősség el nem ismerésétől. Ha saját mostoha sorsodért ostobán másokra mutogatsz, ne felejtsd el: az ötből három újjad magad felé mutat. Amikor pedig eljő a számonkérés ideje és azt mondod, hogy az a másik ember mutatott neked rossz példát, vezérré teszlek a pokolba menetelők között, hogy lássák a te példádat. Ha onnan visszajössz elfogadom a magyarázatodat, ha nem, ottmaradsz örökre.

"Én ismerlek téged..." - aki magát nem ismeri, a másik embert sem ismerheti. Ilyenkor ez a mondás feltételezés és extrapoláció a korábbi tapasztalt viselkedésekből. Valójában egy lényt sem ismerhetsz meg teljesen, csak azokat a törvényszerűségeket, amelyek által változik, vagy éppen képtelen a változásra.