A hit szóra és cselekvésre bírja az embert. A helyes hittel élő ember ezért szavaiban és tetteiben is gyümölcsöző, míg a helytelen hittel élő ember nem hoz , legfeljebb csak vad gyümölcsöt, sorsa a szenvedés.

Mindennap eldöntheted, hogy saját fájdalmaid csillapításáért magad képére alakítod-e a világot, vagy önmagadat alakítod, úgy, hogy ne fájjon az élet.

Vigyázz! Ha te, aki hit nélkül élsz, olyan "igazságot" tanítasz nekem, amelyben magad sem hiszel, pusztán megszokásból, vágyból és félelemből cselekszed azt, azt gondolom rólad féleszű vagy, és arra sem méltatlak, hogy szóbaálljak veled. Ha olyan "igazságot" követsz és tanítasz nekem, amely a megtévesztésből van, téged sem tesz boldoggá, azt gondolom rólad tudatlan vagy, de méltó a megigazításra. Ha azonban az igazság, amelyben hiszel boldoggá tesz téged és ezt megfigyelem rajtad, követni foglak, bármerre is menj. Az erkölcs nem más, mint a hited és a cselekedeteid összhangja. Csak akkor nem ad megbotránkozást a többi embernek, ha őszintén követed azt, amiben hiszel.

"Mindig a jó emberek halnak meg..." - Ez nem igaz! A bűn zsoldja a halál, illetve a megbocsátásra való képtelen embernek a része a korai elmenetel. Az igaz ember testét legfeljebb a gonosz pusztíthatja el erőszakkal, fegyverrel és karddal. A bűn nem mindig szemmel látható, vagy füllel halható. Ha jó embernek tartottad, nem ismerted sem őt, sem az Istent. Isten elött nincs jó ember, legfeljebb törekvő.