Az Isten felé való minden igaz törekvés végsősoron elvezet Istenhez. Tartozzál bármelyik valláshoz, legyél hívő, vagy tudós, ha buzgón keresed az igazságot, minden bizonyára meg is találod. A hívő ember őszinte odaadással, a tudós ember racionálisan, de végül megtalálja az Istent.

Minden nap létrehozhatsz egy új felesleges kötést az életedben, kötődhetsz elvekhez, tárgyakhoz, vagy emberekhez, hogy hamis biztonságérzetet kapj, vagy csak az igazsághoz ragaszkodsz, és a hited elpusztíthatatlanná tesz.

Vigyázzatok a prófétanőkkel! Nő a világ kezdete óta nem prófétálhat, mert nem az ő természete. A nő ugyanis befogadó természetű, a prófétaság lelke ugyanakkor kiáradó. Ez nem egyenjogúság kérdése, hanem a természeté. Ha egy nő szolgálni akarja az úrat, akkor tegye azt úgy, hogy emelje példaértékűvé a családját. Amikor Krisztus eljön, és a családban béke és szeretet honol, azt a családanyát igen nagy kegyben részesíti. Mert a család békéje a nő helyes férfikövetéséből van. A nő pedig, aki szingliségre vállalkozott, jobb ha Krisztus menyasszonya akar lenni, mint az ördög kísértése a családokban.

"Hol van ilyenkor Isten? Miért történik az a sok szörnyűség?" - Ostoba ember, aki csak akkor keresi az Istent, ha baj van. Nyomás alatt csökken az ember intelligenciája, így nem ismerheti fel az igazságot: Isten akkor is benned volt. Azonban Isten a helytelen hitű embert megtöri, míg a helyesen hívő embert felemeli. Ilyen az igazság természete. A szörnyűségről is te döntöttél, csak felfuvalkodottságodban nem ismerted fel az alkalmat.