Ha elfogadjátok igaznak, hogy minden Egy, nincs semmi a világon, amely bizonyítható ne lenne, így a dogmatikusság is illúzió lesz. Az egyetlen igazságot, pedig, amit ember megérthet, már bebizonyották olyan lelkek, akikre vallást alapoztatok, sőt bebizonyította a tudomány is. Éld át a valóságot!

Minden nap titkolhatod, hogy mit tettél, és egész életeden átvezet a belső szenvedés, vagy elismered, hogy ki vagy, és szenvedésed lecsökken a jóvátétel idejére.

Vigyázz! Ha te, aki hit nélkül élsz, olyan "igazságot" tanítasz nekem, amelyben magad sem hiszel, pusztán megszokásból, vágyból és félelemből cselekszed azt, azt gondolom rólad féleszű vagy, és arra sem méltatlak, hogy szóbaálljak veled. Ha olyan "igazságot" követsz és tanítasz nekem, amely a megtévesztésből van, téged sem tesz boldoggá, azt gondolom rólad tudatlan vagy, de méltó a megigazításra. Ha azonban az igazság, amelyben hiszel boldoggá tesz téged és ezt megfigyelem rajtad, követni foglak, bármerre is menj. Az erkölcs nem más, mint a hited és a cselekedeteid összhangja. Csak akkor nem ad megbotránkozást a többi embernek, ha őszintén követed azt, amiben hiszel.

"Hol van ilyenkor Isten? Miért történik az a sok szörnyűség?" - Ostoba ember, aki csak akkor keresi az Istent, ha baj van. Nyomás alatt csökken az ember intelligenciája, így nem ismerheti fel az igazságot: Isten akkor is benned volt. Azonban Isten a helytelen hitű embert megtöri, míg a helyesen hívő embert felemeli. Ilyen az igazság természete. A szörnyűségről is te döntöttél, csak felfuvalkodottságodban nem ismerted fel az alkalmat.