A hit szóra és cselekvésre bírja az embert. A helyes hittel élő ember ezért szavaiban és tetteiben is gyümölcsöző, míg a helytelen hittel élő ember nem hoz , legfeljebb csak vad gyümölcsöt, sorsa a szenvedés.

Óvakodj attól, hogy hosszú távon beteljesíthetetlen vágyaid legyenek, vagy hosszútávon félelemben élj. A vágy és a félelem, a vonzódás és a taszítás az anyagi világ aspektusa. Aki pedig az anyagi világ teremtményeihez ragaszkodik, a lelki világot (Isten országát) gyűlöli. Senki nem szolgálhat két úrat, hogy mindkettőhöz hűséges legyen. Felszabadulást sem lát az, aki a vágyait és a félelmeit követi.

"Hol van ilyenkor Isten? Miért történik az a sok szörnyűség?" - Ostoba ember, aki csak akkor keresi az Istent, ha baj van. Nyomás alatt csökken az ember intelligenciája, így nem ismerheti fel az igazságot: Isten akkor is benned volt. Azonban Isten a helytelen hitű embert megtöri, míg a helyesen hívő embert felemeli. Ilyen az igazság természete. A szörnyűségről is te döntöttél, csak felfuvalkodottságodban nem ismerted fel az alkalmat.