Az egyetlen dolog a világon, amit nem kell és nem is tudsz bizonyítani, az a szeretet. Ezért csak olyan emberek emlegetik sokszor, akik önmagukban hiányt szenvednek belőle. A felvilágosult ember nem dicsekszik vele, és nem kéri számon, hanem cselekszi azt, minden áron.

Minden nap eldöntheted, hogy abban hiszel-e –akár rokonaid és barátaid tanácsára is-, hogy gonosz cselekedeted helyes volt, vagy abban, hogy jobb, ha belátod annak helytelenségét, megbánod és nem követed újra el.

Isten természete olyan, hogy a kicsiket nagyobbá teszi, a nagyobbakat, meg kicsinyebbé.  Vigyázz hát, mert ha nagynak tartod magad, megaláztatsz, de a kicsinyek megelőznek a nagyságban és méltóságban! Mert nem az ember büszkesége által nyer méltóságot az igazság és a szeretet, hanem abban, ha az ember szolgálja azokat. Aki Istent szolgálja, Istenné válik, aki pedig a poklot szolgálja, az ördöggé.

"Én olyan romantikus alkat vagyok..." - minden bizonnyal nem ismered magad. Sem az igazságnak, sem a békének, sem a kegyelemnek, sem a szeretetnek nem természete a romantika. De mindegyik gyönyörködik az élet minden pillanatában és minden teremtményében.