Ha egy labdajátékban a játékos véletlenül a saját kapujába talál bele, öngólnak hívják. Talán nem is sejtik az olvasók, hogy mennyi öngól születik az élet arénájában, ráadásul nem csak egy játékos veszélyezteti a saját csapatának sikerét. 

Az is érdekes tény, hogy amíg a labdajátékban a játékos egy szerencsétlen mozdulat miatt, addig az életben az emberek legtöbbször a tudatlanságuk és az ebből fakadó félelmeik miatt ontják az öngólokat. Az általam felsorolt példák csak igen kevés mértékben reprezentálják a valódi helyzetet, ha az olvasó belegondol tucatjával, százával talál példákat arra, hogy az emberi oktalanság hogy sodorja egyre nagyobb kelepcébe önmagát. 

Több varrónő ismerősöm is van. Amikor elkezdődött a válság, bár akkor ők még nem érezték annak hatását (volt munkájuk, pénzük, stb.), a válságra hivatkozva elkezdtek kínai ruházati dolgokat vásárolni. Alapesetben ezzel nincs is baj, de így tett több ezer varrónő és egyéb ruhaipari munkás is, s rajtuk kívül mindenki akinek meg kellett fognia a pénzt a válság miatt. A magyar könnyűipari termékek egyre kevésbé voltak kelendők, így a vállalkozók szépen sorban elkezdték leépíteni a ruhagyárakat, varróüzemeket és akiknek korábban volt ruhájuk, pénzük ,egy csapásra munkanélküliek és pénztelenek lettek. Öngól! Amíg az olcsó kínai árut vették, a magyar munkahelyteremtő ruhaipari cégek bezártak, a kínai piac viszont növekedett.

Divatos üzlet lett az ún. bónusz-üzlet. Ötven százalékos részesedésért ígérnek, hogy ügyfeleket hajtanak fel a vállalkozásoknak. Az üzletet ígérő személyek legfeljebb egy honlapot üzemeltetnek és megkötnek néhány szerződést azokkal, akikhez irányítják az ügyfeleket, de a szolgáltatók mögött infrastruktúra, alkalmazottak és anyagköltségek várják, hogy fizessék a fenntartásukat. Az eredmény igazán ördögi. Sok vállalkozás nem tud mást tenni az ötven százalékos bevétel miatt, minthogy az alkalmazottakat nem jelentik be, és bérük a minimálbért sem éri el. A szolgáltatás minősége is csökken, de az ügyfeleket elsősorban az ár érdekli a szolgáltatás minősége kevésbé. A bónusz világ aztán leveri az árakat azoknál a szolgáltatóknál is, akik nem vesznek részt a bónusz-üzletben, hiszen ügyfélre minden vállalkozásnak szüksége van. Így az ördögi folyamat begyűrűzik mindenhova. A vállalkozások adót csalnak, idő kérdése, hogy mikor kell szembenézni sötétségükkel, a munkavállalók éhbérért a megélhetés küszöbére kerülnek, mivel járulékot nem fizetnek utánuk sem egészségügyi, sem nyugdíj ellátásra nem jogosultak, ugyanakkor a túlhajszolt élet miatt könnyebben lesznek betegek, rokkantak és könnyebben halnak meg. A piac eközben pénzügyi forráselvonásban részesül, vállalkozásokat kényszerít leépítésre, megszűnésre és újabb emberek vesztik el állásukat és fogyasztói státuszukat. Öngól! Akinek nincs állása, kevesebbet és olcsóbbat fogyaszt, így a folyamat még alacsonyabb szinten, de kezdődik előröl. Kevesebb pénzért újabb bónusz-szolgáltatásokat vesz igénybe…

Minden valamire való bölcsesség szerint az emberi fogyasztást érdemes úgy szervezni, hogy a termék, vagy szolgáltatás a fogyasztó közvetlen környezetéből kerüljön a piacra. Magyarországos is vannak termelők és tenyésztők, de vajon egy vidéki gazda miért nem tud eladni a saját környezetében, miért kell potom pénzért a felvásárlóknak kitenni magát? Az emberi gyarlóságok miatt. Az emberek irigyek mások sikereire, így látván a falubeli gazdát csak azért sem tőle vásárol, hogy ne ő növekedjen általa. Inkább megveszi a kínai csirkét, mintsem a szomszéd gazda által tenyésztettet. Öngól! A szomszéd gazda lehet nagyon gazdag lenne, de sok falubelinek tudna emiatt munkát adni, akik aztán képesek lennének szintén növekedni. Természetesen így van ez a magyar termékkel is. A magyar termék magyar embernek ad munkát és megélhetést még akkor is, ha magyar vállalkozók gazdagodnak meg általa. A külföldi vállalkozók, ha lefölözték a piacot könyörtelenül továbblépnek és nem érdekli őket a magyar ember sorsa.

A válság elsősorban a fejekben van. A hitetlenség és a meggondolatlanság szedi áldozatait nap mint nap. „Akinek van annak adatik, akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van”- így szól a krisztusi törvény. Az ördögi szegénységtudat folyton elvesz, az istenben való helyes hit pedig bőséget hoz. Ha kapzsi emberek jól hangzó, de ördögi üzleti ajánlatára hallgatsz és nem a helyes hit vezérel, könnyen öngól lőhetsz saját csapatodnak. A csapatod pedig nem más, mint a családod, vagy a magyar társadalom.