A hit hallomásból van és olyan embertől származik, aki maga is hisz abban, amit tanít. A hit emberről-emberre száll, és az első ember, aki hitt, hitét Istentől kapta, az ő kinyilatkoztatásából. Sötét kort élünk, sokan tanítanak, akiknek nincs hite, így vakok vezetik a világtalanok millióit. Csoda-e, ha nincs hite az emberiségnek? Csoda-e, ha a félrevezetettek is azt gondolják, hogy nekik teljes hitük van?

Minden nap eldöntheted, hogy aggódással tekintesz-e a jövőre, s ezzel lassan, de biztosan megteremted azt, amitől félsz, vagy reménnyel és bizakodással várod azt, amire szükséged van.

Gondolkodj! Mi helyesebb? Ha életedet mentve, szembeszállsz az igazsággal, így bűnbe esve jussod a lassú, de biztos halál, vagy életedet feláldozva az igazságért, s az igazság, amelyet védelmeztél, feltámaszt téged romolhatatlanságba, akkor is, ha az ördög elpusztítja testedet.

"Hiszek, de olyan nehéz..." - Nem hiszel! Pontosabban abban hiszel, hogy nehéz! A hit is egy feltételnélküli aspektus! Amíg kételkedsz ügyeid valóban nehezen mennek előre. Azonban, ha a szívedből száműzöd a kételyt, a csodák viszik végbe azt, amiben hiszel.