A kisgyermekes családok a baba születése utáni kezdeti időszakban megismertetik babájukat a világgal, s megkezdődik a baba társas kapcsolatainak a folyamatos kialakulása. Hogyan támogathatja a szülő a baba kapcsolatépítését más babákkal, gyerekekkel, s mely szülői magatartások vezetnek a gyermek elhatárolódásához?

Miután megszületett a baba, az ő ayurvédikus testalkata, személyiségének vonásai is nyilvánvalóvá válnak. Az ayurvédikus testalkat függvényében a baba kapcsolatot kezdeményező- és építő tulajdonságai is napvilágra kerülnek. A Vata baba a benne domináns hatóerő folytán félelemre hajlamos, s kapcsolataiban is a bizalmatlanság dominál. Ő többnyire félelemmel reagál az idegen emberekre, s fájdalmas sírásban is kitörhet. A Pitta baba is bizalmatlan, s kiszámíthatatlan a viselkedése az idegen emberekkel szemben. Vagy nagyon barátságos, vagy megijed. A Kapha baba bizalommal teli, s mosolygósan fogadja az idegen emberek közeledését.

 

A babákat már egészen kiskoruktól kezdve érdemes társaságba vinni. Meglátszik azokon a babákon, akiket keveset visznek közösségbe, hogy félénkek, megriadnak az idegen emberektől, a számukra ismeretlen hangoktól és sírással fejezik ki félelmüket. Számos esetet hallani arról, hogy milyen képzetek uralkodnak a szülőkben a baba születését követően azzal kapcsolatban, hogy mikor érdemes a babát a külvilágba vinni. Vannak olyan képzetek, miszerint a babát 3 hónapos koráig nem szabad látogatni és emberek közelébe vinni, nehogy elkapjon valamilyen betegséget. Van olyan képzet, hogy a babát 6 hetes koráig nem szabad kivinni a természetbe, elkerülve így a megfázást vagy a különböző kórokozók behatásait. Ezek mind az emberi elme téves kreálmányai, s nem a baba és mama szabadságát támogatják, hanem igazán elszigetelnek. Minél később és minél ritkábban találkozik a gyermek számára ismeretlen felnőttekkel, gyerekekkel, annál nehezebben oldódik fel társaságban, s annál vontatottabban alakul ki a közösségbe való beilleszkedést támogató magatartása.

 

A Vata gyermeket érdemes korán társaságba vinni, hogy félelemre való hajlamát idejében fel lehessen oldani. Minél inkább megszokja a társak hatását, annál hamarabb kialakul alkalmazkodó képessége, mely az ő legnagyobb erőssége. Ha a Vata gyermekkel rendelkező szülő a széltől is óvja gyermekét, félti az új behatásoktól, ezzel pontosan a baba félelemre való hajlamát erősíti, melyet a gyermek felnőtt korában is birtokolni fog. Társaságban a Vata gyermek rendkívül aktív, szereti a mozgalmas játékokat és minden mókában benne van, viszont hamar elveszíti kitartását.

 

A Pitta gyermek, amikor a benne uralkodó tűz elem egyensúlyban van, együttműködő más gyerekekkel társasági együttlétek során. A számára legjobb fejlesztő játékokkal, melyben kiélheti alkotói vágyát (pl. kirakós játékok, festés, formázás), nyugodtan eljátszik. Azonban hajlamos az ideges kirohanásokra, s arra, hogy elvegye a számára szükséges játékokat más gyerekektől. Előszeretettel uralkodik másokon, s egy idő után a gyerekek többsége elkerüli őt, s lehet nem szívesen osztják meg vele játékaikat. Ezt érezve a Pitta baba érzékenysége csak fokozódik, mégis az ő nevelésének kulcspontja a baba akaratának a megtörése. A szülőnek meg kell tanítania őt arra, hogy önállóan képes legyen játszani, betartva más gyerekek jogát is akár ugyanazon játék használatához. Ha ez elmarad az ő nevelése során, akkor egy bölcsődei vagy óvodai közösségben fogják erre megtanítani, s bizony akkor ez váratlanul is érheti őt.

 

A Kapha gyermek kiegyensúlyozott, nyugodt vérmérsékletű, jóindulatú a felé közeledő emberekkel és pajtársaival szemben. Sokáig képes eljátszani ugyanazzal a játékkal és mindenkivel megtalálja a közös hangot mérhetetlen toleranciája miatt. Mivel nem annyira kreatív, s szereti a jól megszokott játékokat, ezért a kis hadvezér hírében álló Pitta gyermek inkább megtalálja a közös hangot a pörgős Vata gyermekkel, míg a Kapha gyermek jól eltölti az időt egyedül is.

 

Az egyes babatípusok esetében nem csak a gyerekek társas életének minősége, de igényeik is különböznek. A Vata gyermeknek aktivitása és mozgékonysága miatt lételeme a szabadság megélése. Ha a Vata gyermek szabadságigénye korlátozva van, a gyermek könnyen szülei ellen fordulhat. A Vata gyermek korán kezd el minden mozgást, jóval korábban, mint társai, de az ő esetében ez a normális. Babás szülőktől hallani, amikor a kismama nem akarja engedni gyermekének a különböző mozgásformák kialakulását, mondván ez még túl korai és a nagy könyvek szerint még nem jött el az ideje. A Vata gyermek esetében azonban a korán megjelenő mozgások a helytállóak, így neki nem szabad gátakat szabni ennek megélésében.

 

A Pitta gyermek is aktív, bár mozgékonyságban nem előzi meg a Vata gyermeket. Az egyensúlyban lévő Pitta gyermekre felfigyelnek társai, mert a játékok során megmutatkozik kreatív egyénisége. Az egyensúlyából kizökkent Pitta gyermek is uralkodó, azonban ő már el is várja, hogy vezető szerepét más gyerekek is elfogadják. Uralkodása elnyomást vált ki más gyerekekben. A Pitta-Kapha gyermek barátsága során a Kapha gyermek eltűri a Pitta vezető egyéniségét, a Vata gyermek azonban szorong tőle és a Pitta gyerek őt nehezen vonja igája alá a Vata szabadságigénye miatt.

 

A Kapha gyermeknek bizalmas természete folytán mindegy, hogy egyedül játszik vagy csatlakozik hozzá valaki. Ő egyedül is jól elvan, nem esik kétségbe, ha nem ugrálják körül. Nem vágyik a figyelemre, így jó játszótársa lehet a Pittának, azonban a Vata gyermek tempóját nem mindig tudja tartani lassúsága folytán.

 

A szülőknek döntő szerepe van abban, hogy a gyermekük mennyire létesít könnyen vagy nehézkesen kapcsolatokat. Ha a szülőben önmagában is félelmek uralkodnak a társas kapcsolatainak alakulásában, akkor gyermekének sem tud pozitív mintát mutatni a barátkozás terén. A szülő felelőssége, hogy a gyermek társas érintkezési lehetőségeit megteremtse, de a gyermek kapcsolatainak alakulásába már ne akarjon vezető szerepet betölteni, hanem hagyja gyermekét önállóan érvényesülni.