Minél többet gondolkodsz, annál messzebb kerülsz az igazságtól. A gondolkodásra szükség van, amíg rá nem jössz, hogy nincs szükség rá. Az igazság átélése fontosabb.

Minden nap eldöntheted, hogy abban hiszel-e –akár rokonaid és barátaid tanácsára is-, hogy gonosz cselekedeted helyes volt, vagy abban, hogy jobb, ha belátod annak helytelenségét, megbánod és nem követed újra el.

Vigyázz! Ostoba ember az, aki egész életében csak a testi szükségleteit méregeti, amikor pedig jön a veszedelem olyanná válik, mint az állat félelmében. A veszedelem is Istentől van, és visszatartja erejét, ha egy igaz embert lát. Legyetek hát éberek, hogy ne érjen váratlanul és hit nélkül bennetek a vég. Azon a napon csak azok értékelik majd szavaimat, akik fel voltak vértezve a hit páncéljával, így életüket megtarthatták. Nézd a szunnyadó veszedelem előjelét, vagy Indonézia és Hahiti példája nem volt elég, hogy elhidd?

"Én még nem tartok ott..." - Ó te hitetlen, amíg nem döntesz, addig soha nem is fogsz ott tartani. Amikor pedig megtérsz, még aznap kinyílik a világ. Szavad azt jelenti, hogy az első lépést sem tetted meg, hanem ilyen szépen keltesz illúziót, hogy eltakard gyengeséged.