Vannak családok, ahol a szülők reggeltől estig dolgoznak, a hétvégét pedig a háztáji munkával töltik, vagy gyermekeikre nem gondolva inkább saját kedvtelésüknek élnek. A gyermekek aztán a TV, a számítógép világába merülnek, mert unatkozni azért ők sem szeretnének, de hagyományos játékaikat már unják. Persze, a TV-t és a számítógépet soha nem lehet megunni.

Ismerek olyan családot is, aki a családi programon azt érti, hogy hétvégenként elmennek a közeli városba és végignézik az áruházak kirakatait, sőt ha ennek a szokásos elfoglaltságnak a gyermek ellenáll, akkor erővel, vagy csellel veszik rá a „családi programra”.

Hányszor hangzik el egy felnőtt embertől az, hogy „most nem érek rá, veled játszani, majd később”, azonban a később soha nem jön el, vagy ha eljön, akkor is lelketlenül úgy, hogy a szülő minél hamarabb túl akar lenni rajta. Hány gyereket nevel az utca, hányat a nagyszülők, mert a felnőtt embereknek nincs ideje saját gyermekeikre. Aztán meglepődve nézik, ha tizenévesen eljön az idő, hogy a gyermek már nem is akar közös programot, sőt kifejezetten ellenérzése van a családi programokkal szemben. Erről ismerni meg, hogy a szülő valamit elmulasztott.

A nyaralás fontosságáról már írtam, most azt firtatom, hogy mennyire fontos egy közösség életében, hogy a mindennapokban is egységben éljenek. Ebben az esetben sem gondolok nagy és drága programokról. A TV-ben is vannak értékes filmek néha, amelyet jó, ha a szülőn kívül a gyermek is lát. Az ilyen filmek lehetnek a közös TV nézés alapja, amely kiváló programmá tud alakulni, főleg, ha utána közösen megbeszélik, hogy mi is annak tanulsága. Attól válik a TV-nézés közös programmá, hogy a szülők „meghirdetik” előre a programot, kommunikálják annak építő jellegét. Tehát tudatosan cselekszik. Ennek fényében a számítógépezés is megfelelő családi program lehet, ha azt szülő, s gyermek együtt csinálja. Nem baj, ha ismeri a szülő, hogy gyermeke a tudta nélkül milyen játékokat játszik szívesen és esetleg ellátja néhány jó tanáccsal, hogy a gyermek helyén tudja kezelni azokat.

Mindig megmosolyogtat, amikor látom, hogy a Budapestre vezető utak mellett a város határától alig 1-2 kilométerre szalonnát sütnek emberek az út melletti pihenőhelyeken. A szalonnasütőtől néhány méterre parkol a családi autó, a gyermekek játszanak, virágot szednek, pillangókat kergetnek, a felnőttek pedig a tűznél söröznek, beszélgetnek. Ha azt hiszi valaki, hogy ez családi program, akkor az téved. Ilyenkor van egy gyermek program és van egy felnőtt program, de semmi esetre sem családi. A szalonnasütő hely kiválasztásáról nem is említenék szót…

A fentieken túl a kisgyermekes családokban a közös játék, a közös éneklés, nagyobb gyermekes családokban a magasabb szintű közös játékok, a közös túrázás, közös beszélgetések, közös kreatívkodás (művészi hajlamok kiélése), a különböző ingyenes kulturális- és sportrendezvényeken való részvétel. Ha pedig egy család pénzt is tud áldozni a közös programokért, hatalmasra nyílik a programlehetőségek tára.

Tévedés ne essék, a családi programok nem a gyermekért, sőt nem is a felnőttekért vannak, hanem azért a mikroközösségért, amit családnak hívnak. A családi programoknak közösségformáló hatása van. A szülő leereszkedhet a magas lóról és egy kicsit közelebb kerülhet gyermeki énjéhez, ahol már képes megtalálni a közös hangot a gyermekkel. A gyermek pedig a felnőtt közelségében megtanulja a különböző döntési mechanizmusokat, a tudatosságot és egyéb lelki adottságok praktikáit. Boldog az a család, ahol a családi programokban a családon kívül jelen van az Isten is.

Szent családdá nem csak úgy válhattok, hogy megváltót szültök és neveltek, hanem úgy is, minden erőtökkel a család egységét szolgáljátok. Ez pedig nem megy a felnőtt hatalmi jogán, ahogy egyes emberek birtoknak hiszik fiaikat és lányaikat, hanem a felnőtt felelősség jogán, közösen megélt családi programok jellemformáló aspektusán keresztül. Ha így tesztek fiaitok és lányaitok tisztelni fognak benneteket felnőtt emberként is, és ti öregkorotokra sem maradtok egyedül, mert akkor is család oltalmazó szeretete alá fogtok tartozni.

Ez világ hazugságokkal teli, hamis próféták akarják elhitetni veletek, hogy a család szakadása, kettősége előző életeknek és egyéb karmikus misztériumoknak köszönhető. Az ilyen hamis prófétáknak már közeleg az ideje, amikor számon kérik rajtuk a hamis tanításokat, mert bár az igazságot nem keresték, a pénzért és a dicsőségért megtanulták az ördög tanítását. Te azért tudd, hogy családod egysége az Istentől függ. Ha szolgáltad az egységet, boldog családod van, ha elmulasztottad szolgálni, hamis példát mutattál gyermekeidnek, akkor a családod szenvedi tetteidet, vagy mulasztásodat. Nem kell ehhez sem előző élet, sem pedig más misztikus magyarázat.

Tudd, hogy amikor eljön a Krisztus és széthullott családot lát, a szülőkön kéri számon azt (és nem érdekli az előző életes magyarázat).  Senki nem mehet az atyához úgy, hogy a minimális egységet sem volt képes szolgálni. Ha a Krisztushoz fordulsz bűnbocsánatért, előbb békélj meg családoddal, hogy kérésed igaz legyen és ne képmutatás. Nem elég, hogy azt mondd, „Uram, Uram”, cselekedd is az Isten országát.

Ha tudatlanságodban elváltál, gyermekeid vannak és nincs még új férjed és feleséged, jobb neked, ha bűnbánatot tartasz Krisztus nevében és visszamész ahhoz, akit elhagytál, mint hogy a pokol mélységeit megízleld. Ha közben máshoz mentél feleségül, vagy férjül, a bűnbánat mellett békülj ki volt családoddal és tarts be az ígéretedet: szolgáld őket jóban és rosszban. Ezt megteheted az új családodból is, mert Isten nem a szexuális vonzódást nézi, hanem azt, hogy képes vagy-e elvenni a kettőséget és teremteni az egységet. Az új családból képes vagy nevelni a régi családodban született gyermekeket, az új családodból is képes vagy szolgálni a volt párodat, elvenni annak kettőségét és enyhíteni annak terheit. A vonzódásod és félelmed taszított hűtlenségbe, de a szereteted fog kiemelni a bűnből. Mert a szeretet nem arról szól, hogy hozzád már nem vonzódom, vagy félek tőled, ezért keresek olyat, aki vonzódik hozzám és én hozzá. A szeretet felette áll az efféle sötét aspektusoknak.  Egykor úgy döntöttem, hogy férjemül/feleségemül fogadlak és szolgállak téged. Ezt akkor is képes vagyok megtenni, ha nem vonzódom hozzád, vagy félek tőled.

Az ördögtől valók majd megbotránkoznak szavaimon, de a Krisztustól valók a mai naptól fogva bűnbánattal keresik az ő kegyelmét. Az ő országuk hamarosan eljövendő… Honnan tudom ezt? Még néhány hét és megtudod… Amikor pedig elhangzik a kijelentés, jobb, ha a Krisztus pártjára állsz…