Testvérek marakodnak egymással, amikor az egyik a másik szemére veti: - Apánk mindig is jobban szeretett téged, mint engem. Sok helyen hangzik el a családban az a mondat egy nőtől, hogy „Már nem szeretsz engem, mert nem foglalkozol annyit velem”.

A fentiek az ego szánalmas kijelentései, amit így lehet lefordítani: „Ha nem kapom meg azt, amit akarok, akkor biztosan nem szeretnek, így jogom van haragudni”. Ezt az effektust hívom Káin és Ábel effektusnak. A Biblia szerint Káin megölte Ábelt, mert Isten Ábel áldozatát elfogadta, Káinét pedig nem, mivel Káin nem igaz szívvel áldozott az Úrnak.

A szenvedélyek rabságában élő emberek, igen nehezen tudnak elvonatkoztatni attól, hogy kapcsolataik pusztán vonzáson, vagy taszításon alapuljanak. Így azt sem értik meg, hogy a szeretet az nem puszta vonzódás, hanem erkölcs szerinti kötelességteljesítés. Ha a szeretetet nem vonzódásnak, hanem olyan rendező elvnek fogadod el, amelyben nem ártasz a másiknak, akkor a Káin és Ábel effektus is feloldódik.

Azért, mert Isten nem fogadta el Káin ajándékát, nem azt jelenti, hogy nem szerette, hiszen nem ártott neki. Káin kishitűsége vezette saját magát a bűnbe. Ha tudnád, hogy hány millió ember van jelenleg is Káin sorsán. Imádkoznak képmutatóan, bűneiket nem bánják meg szívből, Istenben csak a szájukkal hisznek. Ha Isten nem támogatja őket, hanem hagyja, hogy megegyék saját bűneik gyümölcsét, nem azt jelenti, hogy nem szereti őket, hanem azt, hogy Isten kegyelme óriási, hiszen ilyenkor átadja tanulásnak az embert.

A cikk elején említett példák is ilyenek. Ha alábbhagy a szexuális vonzódás, ha igény nyílik arra, hogy a házastárson kívül az embernek más emberekkel is legyen kapcsolata, ha olykor az ember nem segít társának, testvérének, szomszédjának, még nem biztos, hogy nem szereti. Csak azt jelenti, hogy alábbhagyott a vonzódás. Ilyenkor az emberek megkérdezik tőlem, hogy „jó, de akkor mi tart össze egy házasságot?”. A válasz egészen kézenfekvő: az erkölcs és a szeretet. A kettő szerint nem másítom meg a közös célunkat, amelyre szövetkeztünk, nem leszek hozzád hűtlen, mert korábban így döntöttem, illetve nem akarok ártani magamnak és neked azzal, hogy hazuggá teszem korábbi közös döntésünket.

Ha nem segítesz nekem, annak sok oka lehet, nem feltétlenül az, hogy nem szeretsz. Ha én nem segítek neked, annak sok oka lehet, nem feltétlenül az, hogy nem szeretlek. Mindkettőnk indoka lehet, hogy időben elköteleztük magunkat máshová, hogy leterheltek vagyunk, és sok más is. Csak akkor nem szeretjük egymást, ha hazudunk egymásnak az okot illetően. Ha az apánk engem, vagy téged jobban támogatott, az nem azt jelenti, hogy valamelyikünket jobban szerette, hanem azt jelenti, hogy valamelyikünkhöz jobban ragaszkodott, vagy valamelyikünk törekvését jobban támogatta, mert kedvére való volt. Amikor egy nőnek két férfi közül, vagy egy férfinek két nő közül kell választania nem biztos, hogy bármelyiket is nem szereti… választásának alapja egészen biztos az lesz, hogy melyikhez vonzódik jobban.

Értsd meg a Káin és Ábel effektust. Ha az élet egy eleme nem vonzódik hozzád, vagy nem jutalmaz téged, az nem jelenti azt, hogy nem szeret, így érdemes odafigyelned, hogy ne ragadjon el a bűn, ahogy Káint elragadta kishitűsége miatt. Nem a vonzás teszi nemessé az embert, hanem az erkölcs, így ha abban meg tudsz maradni, nincs mitől szégyenkezned az életben. Ismerd fel, az ego mindig kapni akar, s ezért képes áthágni bármilyen erkölcsi törvényt. Aki erkölcs szerint él, az viszont felülemelkedik a vonzás hatalmán.  Ha a kishitűségedet legyőzöd, akkor nem követed Káin mintáját, hanem megkeresed azt, ami Káinban hiányzott: a megrendíthetetlen hit.

A jobban és a kevésbé a vonzásnak a jelzői, a szeretet, mivel polaritástól mentes, nem rendelkezik efféle jelzőkkel. Az ember vagy elfogad egy másikat és nem árt neki, vagy nem fogad el és akkor árt, akár gondolattal is. A kishitű, egoista emberek akarják a szeretetet mindig a vonzás szintjére lealacsonyítani, az erkölcsben szilárd emberek vonzás nélkül is képesek szeretni. Amikor azonban az ember a szeretet fogalmát megfelelő helyre teszi a tudatában, a sűrű sötétség oszlani kezd, és minden kérdésre automatikusan adódik a válasz is. Attól kezdve nem baj, hanem dicsőség lesz a vonzalom elvesztése, ha a helyén ott marad az erkölcs, amely igazabbá tesz minden kapcsolatot. Aki a Káin és Ábel effektus rabja, de szívében nyoma sincs erkölcsi tisztaságnak, az elhagy, megcsal, uralkodik, és erőszakoskodik egy kapcsolatban, amikor a vonzás által nyújtott „szeretetillúzió” szertefoszlik, akiben pedig jelen van az Isten, az vonzódás hanyatlása után is szeret.