A Vayu az ayurvédában levegő elemet takarja, a továbbiakban azonban magyar szóval, levegő elemként fogok rá hivatkozni. A levegő elemet is a három gúna (szattva, radzsasz, tamasz) valamilyen összetétele határozza meg, így a levegő lelki és testi értelemben is hordozza ezen gúnák tulajdonságait, amilyen mértékben azok meghatározzák az elemet.

A többi őselemhez hasonlóan a levegő is minimális öntudati aspektussal bír, így a szattva hatóereje is minimális benne. Ennek következtében felismerhető, hogy a levegő erősen függ a többi elem meglététől, önmagában nem értelmezhető elem. A hő hiánya például (abszolút nulla fok) ahhoz vezet, hogy a levegő megszűnik létezni. A levegőelemben nagyobb mértékben van jelen a radzsasz, amelyet éppen a tűz elem biztosít a levegő számára. Ugyanakkor ezt a mozgékonyságot a föld képes korlátozni, kontrollálni. A levegőelemnek a többi elemhez való kötöttsége miatt nem elhanyagolt a tamasz hatása, azonban ez lényegesen kisebb, mint a vízelemben, vagy földelemben. A tűzhöz képest, amelyben a radzsasz nagyobb, a tamasz kisebb mértékben van jelen.

Lelki értelemben a levegő kitöltő, kiáradó aspektusú elem. Egyik fő tulajdonsága a nagymértékű radzsasznak köszönhetően a mozgás, mozgékonyság. Kontrollált (a többi elemmel egyensúlyban lévő) levegő elem az emberben a kötelességei teljesítéséhez szükséges aktivitást biztosítja, ugyanakkor a kontrollálatlan levegő az emberben értelmetlen cselekedetek sokaságához vezet. A levegő elemet fojtja az éterelem. Ezért van, hogy az az ember, aki nem képes kifejezni önmagát, a vágyait, annak előbb-utóbb a mozgékonysága is alábbhagy, amely pl. egy Vata embernél halálos kettőséghez is vezethet. A levegő elemet kontrollálja a földelem. Az emberben a levegő elem könnyedségét a földelem nehézsége képes ellensúlyozni. A vízelem is képes kontrollt gyakorolni, de nem közvetlenül. Ha a víz elem miatt csökken a tűz, a tűz hiányában a levegő visszaalakul vízzé, majd földdé, amelyek ugye szintén kontrollálják a levegőelemet. Ezért van, hogy egy egykori sportoló, aki abbahagyja a mozgást, tunyává válik. Mint említettem a tűz közvetlenül hatással van a levegőelemmel. A tűz által „sugallt” változtatási akarat az embert mindig a mozgékonyság felé viszi, ha csak nincs túl sok föld benne, amely ezt visszatartja. Ugyanakkor a természetben is megfigyelhető, hogy erős napsugárzás, azaz hő hatására a víz elpárolog (levegő elemmé válik, amely nem a tudományos levegő!), illetve a szél is a hasonló folyamatok eredménye: hő hatására a melegebb levegő felemelkedik, és helyébe hidegebb levegő áramlik. Ami kint, úgy bent is… ez a törvény.

Kontrollálatlan levegő romboló hatású. A természetben ezt megfigyelhetitek hatalmas szelek (tornádó, tájfun, stb.) formájában. Ezek erejét pár éve Magyarországon is megtapasztalhattátok. Az emberben a túl sok levegő mindig kettősséget okoz, hiszen a föld és a víz háttérbeszorulásával az értelmetlen és hirtelen cselekvések, a bizalmatlanság az úr. A kontrollálatlan levegő az embert az erkölcsi hanyatlás felé viszi, azt bűnöző hajlamúvá, erőszakossá teszi. Ennek oka, hogy a radzsasz olyan erős az emberben, hogy a mozgási kényszere, a vágya nagyobb lehet, mint az erkölcsi tartása. A levegő típusú embereknek óriási a szabadság vágya, nehéz lekötni őket. Nem ismerik fel, hogy a szabadság, amit kergetnek, pusztán illúzió, hiszen a szabad mozgás látszólagos… valójában a radszasz kényszeríti erre őket, és nincs hatalmukban sokáig egy helyben maradni, mert rosszul érzik magukat. A kontrollált levegő elem az emberben az erkölcsöt, a szeretetet, azon belül az elengedésre, megbocsátásra valóképességet erősíti, amelynek lényege, hogy az ember törekvéseiben, mozgásában ne ártson másoknak. A kontrollálatlan levegő pedig az emberben a megfelelési vágyat serkenti, mivel legbelül az embert az el nem fogadástól való félelme tette olyanná, hogy kontrollálatlan levegőelemmel kelljen együtt élnie. Az el nem fogadástól való félelem tehát a levegő elem korlátozása. A levegő elem típusú emberek ezt a hiány ellensúlyozzák túlzott, és értelmetlen mozgékonysággal.

A fizikai testben a levegőelem szintén a mozgás és a mozgatás aspektusaiért felel. A sok levegő az izmokat ruganyossá teszi, a kevés levegő pedig merevvé és feszültté. A motorikus mozgások vezérlése is a levegő elemnek köszönhető, ilyen például a szív dobogtatása, a tüdő, a gyomorrendszer, és a bélrendszer mozgásai. A levegőelemhez az el nem fogadástól való félelem tartozik, mint korlátozó aspektus. Akiben ez a félelem túlsúlyra jut, az a fentebb felsorolt aspektusokat is korlátozza. Ezért a szívbetegségek, a tüdőbetegségek, a levegőelem hiánya miatt kialakult emésztési zavarok, a gázosodás, mind ennek a félelemnek köszönhetők.

Ahogy a tűzelemhez az égőérzés, a földelemhez a viszketés, úgy a levegőelemhez a fájdalom érzete tartozik. Ahol a szervezetben fájdalom üti fel a fejét, ott egészen biztosan levegőelemnek a hiánya a fizikai ok.

A levegőelemhez két érzékelés tartozik: a hallás és a tapintás, ugyanakkor a levegőelem nem látható, nem ízlelhető és nem szagolható. Az utóbbi aspektusok a tűzelemhez, a vízelemhez és a földelemhez kapcsolhatók.

Végezetül vizsgáljuk meg a tűz fizikai megjelenési formáit, miről ismerhetjük meg a tüzet az életben. Egyrészről a levegő a gázhalmazállapotára jellemző aspektusokkal bír, ugyanakkor a levegőelem több mint csipán gázhalmazállapot. A levegőelem ugyanakkor jelez minden erőt, amely képes mozgást előidézni, ennél fogva a legjellegzetesebb természete a kettőség. A kettőségből fakadó potenciál különbség (feszültség) hatására jön létre a mozgás. Ez igaz a tudatra és a testre egyaránt.

A táplálkozás során a levegőelemmel elsősorban a keserű és fanyar ízű táplálékban találkozunk. Ennek köszönhetően remek emésztést (tűzet) növelő, illetve a földelemet és a vízelemet csökkentő hatása van a keserű, fanyar ételeknek és gyógynövényeknek.

A Föld különböző pontjain a levegőelem háborgására utal a különböző romboló szelek (hurrikánok, tornádók) egyre intenzívebb működése. Az ember, aki nem csak magában, de bolygónkon is megbontotta az elemek egyensúlyát. Az utóbbi időben Magyarországon is korábban soha nem látott erősségű szelek tombolnak, de ezek a szelek a világon addig nem nyugszanak meg, míg az ember meg nem békél a természettel és önmagával.

Ne félj az el nem fogadástól, mert az korlátozza a benned lévő levegőelemet. Soha nem tudsz megfelelni minden embernek ezen a földön, mindig akadnak olyanok, akik szívesen keresztre feszítenének. Törekedj nem ártani másoknak, de a tetteidet a hited és ne a félelmek határozzák meg. Amikor tudod, hogy helyesen cselekszel, akkor ne tartsd vissza azt, ha pedig tudod, hogy nem helyesen cselekszel, először inkább fontold meg azt. Amikor az erkölcs szerint cselekszel és mások nem fogadnak el téged, saját fejükre hoznak ítéletet, mert nem fogadták el azt, aki hitében igaz volt, de ha nem mersz félelemből cselekedni, te hozol saját magadra ítéletet akkor is, ha helyes az, amiben hiszel, mert gyáva voltál.