Meg van írva, hogy ennek a kornak a végén az emberek értelem nélkül valók lesznek, nemcsak ez a védikus prófécia teljesedett be rajtuk, hanem Ézsaiás próféta figyelmeztetése is. Mert a legtöbb embernek van füle, mégsem hall, van szeme, mégsem lát, így értelme is csak arra való, hogy illúziót szőjön maga és a többi ember köré. Gondolj bele csak! Nem haszontalan-e a vetés, ha az ember nem takarítja be a termést. Nézzünk néhányat az ember haszontalan tettei közül.

Haszontalan azoknak templomba járni, akik valójában nem hisznek Istenben, mert a hívő embert nem arról ismerni meg, hogy szükségében kétségbeesve ejti ki Isten nevét, vagy, mert minden héten ott ül a templomban. Nem az a cél, hogy megtöltsünk minél több templomot, hanem az a cél, hogy emelkedjen a lélek a közösségben. A hívő ember követi Isten útmutatását, a fizikai kötöttségek alóli felszabadulásra törekszik. Így lesz ez a világ végén is. Hiába sorolja bárki is jótettei közé, hogy templomba járó lélek volt, Isten azt részesíti kegyelembe, aki a lélek templomának saját magát és embertársait tekintette, és annak jó gazdája volt.

Haszontalan imádkozni, ha nincs benned hit arra, hogy imád be is teljesülhet. Aki szaporítja a szót, de szíve kételkedik, minden bizonnyal hasztalanul cselekszik. Ha hiszel, egy imát elegendő egyetlen egyszer is elmondanod, ha nem hiszel, mindegy hányszor rebegsz el egy kérést. Az ima értelme nem az, hogy minél többet foglalkozz a szükségeddel, hanem az, hogy befogadó légy Isten akaratára. Isten a hívő embereknek kedvez, hitedet nem azzal bizonyítod, hogy folyton kérsz, hanem azzal, hogy amiben képes vagy változni, hogy növekedj lélekben, azt megteszed feltétel nélkül.

A világ egyik leghaszontalanabb dolga az olyan kérdés, amelyre adott válasz nem érdekli az embert, vagy legalább nem von le tanulságot belőle. Emberek milliárdjai tesznek fel naponta kérdést illendőségből, szokásból, vagy csak azért, hogy lássák az emberek, hogy törődnek a másikkal. Azonban a kérdésre adott válasz az egyik fülükön bemegy, a másikon meg ki, másnap nem is emlékeznek rá, hogy egyáltalán volt kérdésük. A kérdés értelme, hogy információt szerezzen az ember, amelytől eloszlik a kételye, és növekedjék lélekben

Haszontalan kérni, ha nincs szükség és haszontalan adni, ha nincs, aki kér. Egyiknek sem az a célja, hogy növekedjen az egó, hanem az, hogy megszűnjön az emberek között a kettőség, így távol tartsa az ördögöt a közösségektől és beteljesüljön Isten akarata, növekedjék az erkölcs.

Alig van annál haszontalanabb dolog, mint tanulni, tanulni, de nem kezdeni semmit az ismeretekkel. Az ismeret terheli az ember tudatát, idővel a feledés homályába vész, azonban a megtapasztalt tudás örök nyomot hagy az ember lelkében. Aki pedig lelki törvényeket tanul és nem cselekszi azokat, hamar saját ítélete alá kerülhet. A tanulásnak nem az a célja, hogy minél több ismeretünk legyen, hanem az, hogy kettőség nélkül élhessünk és szolgálhassuk Istent a földön.

Haszontalan kapcsolati kötöttséget kialakítani és fenntartani, ha csak szükséglet a kapocs. Egy tartós kapcsolatnak, így a házasságnak is az értelme a közösen kitűzött életcél közös megvalósítása az értelme. Ha egy ember csupán szexuális vonzódásból, vagy anyagi biztonság megteremtéséért házasodik, házasságában hamar beköltözhet az ördög, ha a vonzódás, vagy az anyagi biztonság elmúlik.

Haszontalan dolgozni, ha az ember elfárad, de nincs munkájának gyümölcse, illetve a munkája önmagában való. Az ember munkájának nem az az értelme, hogy legyen, mivel elüsse az időt, hanem az, hogy munkájával szolgálja családját és a többi embert. A világfolyamatokban az egyik lény életének eredménye mindig egy másik lény életét támogatja. Ez az ökológiai egyensúly szervezi egységbe az összes élőlényt. Aki munka nélkül akar részesülni a javakból, tolvajjá lett, sorsa is ennek megfelelően alakul.

Haszontalan utazni, ha az ember nincs ott és haszontalan ott időzni, ha az ember nincs jelen. Nem az a cél, hogy a tested mindig legyen valahol és valamikor, hanem az a cél, hogy a felismerd, a lélek mindenkor mindenütt ott van. Aki az utazás megélése helyett hamis élményeket gyűjt az utókornak és hamis bizonyítékokat önmagának, aki helyett a kamerája és a fényképezőgépe van jelen és ott, az haszontalan dolgot művel, mert elmarad benne az igaz élmény. Az utazás értelme nem világot látni, hanem a világlátás. Ahhoz, hogy láss a lélekkel, ismerned kell, hogyan látnak más tájon élő emberek is.

Haszontalan megszületni, ha nem élsz, és haszontalan meghalni, ha nem hagysz más magad körül, csak romlandóságot. Haszontalan tűzet csihol, ha nincs mit melegíteni, haszontalan világosságot gyújtani, ha nincs mit látni. Hosszú oldalakon keresztül sorolhatnám az ember haszontalan tetteit, azonban ha jól megfigyeled, hogy miről szólnak a példázatok, akkor arra a következtetésre jutsz, hogy a tudatosság mindegyiknek a témája. Tudatosnak lenni nem annyit jelent, mint a legtöbb ezoterikus tanító azt sugallja. Nem annyit jelent, hogy hamis tanításokat (kártya, asztrológia, vagy jós) vegyél figyelembe döntéseidhez, hanem azt jelenti, hogy életedben a szerint vess, ahogy aratni szeretnél. Ha búzát akarsz vetni, akkor búzát kell vetned, ha árpát szeretnél aratni, akkor pedig árpát kell vetned is. Aki pedig nem vet, annak legtöbbször az élet gondoskodik aratásról, ebben az esetben viszont ne csodálkozz, ha az aratni való: csalán.

Lásd az ok és a következmény egységét annak érdekében, hogy életed ne hánya vetett legyen, s ne add meg ördögnek azt a lehetőséget, hogy hasztalan tetteid miatt kettőségbe keverjen téged. Tudd, hogy a hasztalan tetteid felett nincs kontrollod, a hit vezérelt tetteidben viszont Isten gondoskodik arról, hogy az aratni valód meg ne csaljon téged. Az ember, aki szereti önmagát, nem cselekszik olyant, amely később önmaga ellen fordulhat. A tudatos ember képes tetteit aszerint irányítani, hogy képes legyen szeretni magát a jövőben is, a nem tudatos ember pedig éli szertelen életét, és siránkozik, ha azok gyümölcseként a jövőben veszteség éri.

Az igazság, a szeretet és a béke több, mint amit az ember gondol róla. Ha az emberiség végre leteszi azt téves képzetét, hogy ismeri ezeket, és végre egyetemlegesen indul keresésre, akkor arra is rájön, hogy a tudatosság az út igen fontos része.