Mikor először landoltam Mumbai-ban, elfogott a félelem és a kétségbeesés: vajon hogyan jutok majd be a városba? Mumbai repülőtere, a Chhatrapati Shivaji International Airport mintegy 20 km-re fekszik Bombay centrumától. A megérkezett turista első pillanatban azt sem tudja, mihez kezdjen magával. Riksások, és autóvezetők hada várja a mit sem sejtő turistát, ember legyen a talpán, aki tud választani a nagy forgatagból megfelelő szállítóeszközt. Ráadásul a sofőrök többsége búsás rúpiákért cserébe visz csak be a városba. Bombay vasúthálózata a nyugati, rendhez szokott embernek kiismerhetetlenül szövevényes pókháló. Emberek zuhataga lepi meg a vonatokat a nap bármely szakaszában, egymást lökdösve és helyezkedve azokon. Második indiai utam során, amikor fél évet éltem Mumbai-ban, mégsem töltött el az ismerős érzés. India mindig magával ragadó, ugyanakkor mintha az ember mindig előröl kezdené az ismerkedést. Mumbai rohanó nagyváros, a világ metropoliszai közül az előkelő 5 helyezésben benne találjuk. Mégis élhető, de lüktetése, nyüzsgése az embert is pörgésre ösztönzi.

 

A bombay-i ember két évszakot ismer: az áprilistól októberig tartó esős, monszun évszakot és a november-március közötti szárazabb időszakot, amely a téli hónapokban kellemes levegőt biztosít a városlakóknak. A monszun Bombayben különleges élmény. Emlékszem, itthonról vitt esernyőm hamar csődöt mondott, gyorsan a tomboló eső martalékává vált. Volt, hogy feladtam és összecsukott esernyő mellett haladtam hazafelé, az esőnek nem lehetett parancsolni, ő volt az úr. A heves esőzések nagy károkat okoznak a városban, gyakran nyakig érő vízben kell az embereknek hazatalálniuk. Képes 1-2 perc alatt akár bokáig érő víz teremni. Mégis ez a leesett, nagy mennyiségű csapadék látja el a földeket a szárazabb évszakban elegendő csapadékkal.

 

Mumbai-ban több vallás is képviselteti magát, a két legnagyobb gyülekezet azonban a hindu és a muzulmán közösség. Gyakran látni eltakart arcú, csadorban járó nőket, akiknek fekete leplei alatt gyönyörű selymek rejtőznek el. A bombay-i nő igen csinos, az idősebb korosztály előszeretettel viseli az india nők tradicionális viseletét, a szárit, míg a fiatalabbak a salwar kameez-t (bő nadrág, vagy testhezálló nadrágtérdig érő, díszes tunika) hordják szívesen. Azonban Bombay-be is betört a divatos tinidivat, a farmer és a szűk póló viselete, mely a modernebb felfogású indiai családokban manapság már elfogadott.

 

A város levegője igen szennyezett, nem is csoda a rajta átvonuló és a benne élő teherautók, riksák tömkelege, autók csordái láttán. A tömegközlekedés hol lassú, hol tűrhető, de el lehet képzelni a városi kavalkádot, ahol egy 8 sávos úton akár 10-12 sávot is alkotnak a kocsisorok. Ez nem csak Bombay-ben van így, India számos más városában is mindennapi jelenség. Ezért igazán kihívás egy ilyen nagyforgalmú, akár 10 sávos utat keresztezni átkelőhelyek hiányában. Márpedig az ember keresztezi, ha el akar jutni valahová, és végül mesteri módon űzi is, ahogy tettem én is.

Mumbai jelképe a kikötőben látható Gateway of India, India kapuja, amely nem azonos a Delhiben taláható India kapuval. Az India kaput V. György angol király látogatásának tiszteletére építették 1924-ben. A Gateway of India mögött látható a Taj Mahal hotel, amely az utóbbi években terrortámadásoktól vált híressé. A palotaszálló 1903 óta fogadja a világ minden tájáról érkező híres vendégeit.

 

 

Az India kapuhoz vezető széles, tegerparti út, a Marine Drive, mely pálmafákkal szegélyezett, a Bollywood filmekben gyakran feltűnő szimbólum. A Marine Drive-tól nem messze a Függőkertek adnak hűs árnyékot a megpihenni vágyóknak, de a közelben fekszik Bombay népszerű és forgalmas strandja is, a Chowpatty beach. Aki akar egy jó kis fejmasszázst, az a parton szolgáltatásaikat kínáló alkalmi masszőrőktől meg is kaphatja, ha nem félti fejének épségét. A Chowpattyn állva Mumbai modern látképe fogad minket: felhőkarcolók, a benyúló Arab tenger látképe, a Függőkertek zöldje mellett a mérhetetlen szegénység is képviselteti magát. Az India kaputól hajókkal indulva eljuthatunk az Elefánt-szigetekre, ahol több ezer éves barlangot találunk.

 

 

Bombay szívében van a világ legnagyobb nyomornegyedeinek egyike, Dharavi. A szegénylakta negyed 2 millió embernek ad otthont. Sokszor 30 négyzetméteren 15-en is laknak. Aki látta az Oscar díjas Gettómilliomos c. filmet, az el tudja képzelni, milyen hihetetlen nyomorban és koszban él itt több százezer ember.

 

 

Bombay a kettősségek városa. Gazdag negyedeiben felhőkarcolók, luxus hotelek és éttermek állnak, szegény negyedeiben sokan megélik a nincstelenség mindennapjait. Mégis az én benyomásom az volt, hogy az emberek elfogadták, ami adatott és a mi modern nyugati világunkhoz képest így is nagyobb nyugalom és elfogadás jellemzi Mumbait. Aki mindent látni szeretne Indiában, de ideje kevés, annak Bombay megmutatja az indiaiak valódi életét.