Ha az Ayurvéda filozófiáját akarjuk megérteni, akkor nem tudunk elvonatkoztatni az indiai szentírásoktól, a Védáktól, hiszen az Ayurvéda szerves részét képezik. Nehéz összefoglalni pár mondatban, hogy mik is a Védák üzenetei, mire is akarnak megtanítani. 

Az ayurvéda filozófiája nagyon hasonlatos más keleti filozófiához (tibeti orvoslás, kínai orvoslás), mindegyikben közös, hogy az ayurvéda az alapja. Az ayurvéda filózófiájáról több száz oldalon keresztül lehetne írni, megpróbálom a lényeget összesűríteni ebben az egyben, természetesen a teljesség igénye nélkül. 

Betekintés az Ayurvéda filozófiájába

Az ayurvéda főbb elve az alábbiak:

1. Az ayurvéda elvei szerint az emberi test-tudat-szellem egymástól elválaszthatatlan egységet képez, amelynek harmoniájának, egységének megbomlása a teljességérzetének elvesztéséhez, majd a testi egészség megbomlásához vezet.
2. Amit az ember elfogadott igaznak, azt követnie kell. Ez azt jelenti, hogy az ember születése óta (sőt korábban is) megtanult, igaznak elfogadott dolgok az emberi tudatban folyton újra teremtik az embert, annak környezetét és lehetőségeit.
3. A tudatban három sajátosság (guna) egymással versenyezve fejti ki hatását. A három guna rendező elv, az emberben élő igazságok (képzetek) egy-egy megjelenési formája, amely alakítja az ember sorsát, testi-lelki egészségét. A három guna:
   1. Szattva: A világosság ősi principiuma, amely jellemzői az öntudatosság, a nyugalom, tisztaság, és egyensúly
   2. Radzsasz: A mozgékonyság ősi principiuma, amely jellemzői a tevékenység, a szenvedély, kiterjesedés
   3. Tamasz: A sötétség ősi principiuma, amely jellemzői az öntudatlanság, magatehetetlenség, összehúzódás
4. Minden újonnan elfogadott igazság
   1. Kötöttséget jelent az emberre, ha egy korábban elfogadott igazsággal ellentétes, ha abszolút tagadás, vagy félelem. Az ilyen igazság az emberben a Tamaszt erősíti.
   2. Mozgás kényszert hoz az emberre, mert az igazság beteljesülésre törekszik. Az ilyen igazság az emberben a Radzsaszt erősíti, felismerhető az emberi törekvésekből, vágyakból, akaratból.
   3. Amennyiben az emberben a vonzódás és a taszítás kiegyenlítődik, illetve amikor az ember szabadon, kettőség nélkül tudja előhívni a törekvést és a tagadást, erősödik a Szattva.
5. A három guna öt elemben (föld, víz, tűz, levegő, éter) manifesztálódik, és minden fizikai létező ebből az öt elemből tevődik össze.
6. Az öt őselemből választódik ki a három dosha, mint hatóerő, amelyek a testi-lelki folyamatokat irányítják.

A fent felsorolt elvekkell az ayurvedika.hu portálon hamarosan részletesebben is foglalkozunk.

 A három dosha 

Az Ayurvéda tanításai szerint a test folyamatait három ható erő (ún. dosha) szabályozza.

1. A Vata dosha (éter, levegő) felel a testben zajló mozgásokért,
2. A Pitta  dosha (tűz) szabályozza a test átalakító folyamatait (asszimiláció, biotranszformáció),
3. A Kapha dosha (víz, föld) pedig a test növekedését, a sejtek regenerálódását, illetve kenést, olajozást.

A Doshák láthatatlanok, csak megnyilvánulásaikból észlelhetők. Az Ayurvéda szemlélet szerint ezek a testben mozoghatnak, gyarapodhatnak, vagy éppen megfogyatkozhatnak. A doshák jelen vannak minden szervben, minden szövetben, minden sejtben. A három dosha harmonikus kapcsolata eredményezi az egészséget, ezen egyensúly felbomlása okozza a szervezet megbetegedéseit.

A hét dhatu

Az Ayurvéda tudományában a dhatuk az alapszövetek, melyek fenntartják és táplálják, védik a testet. A 7 dhatu a következő:

1. Rasa/vérplazma, plazma
2. Rakta/vér
3. Mansa/izom
4. Meda/zsír
5. Asthi/csontok
6. Madja/csontvelő
7. Shukra/szaporító folyadék, ondó

A dhatuk szerepe és funkciói hasonlók, mint amit a modern tudomány ismer. Azonban a szövetekben áramló hatóerők (doshák), ezekben a szövetekben nyilvánulnak meg.

 A három mala

Az Ayurvéda felfogásában a malák a test (az anyagcsere) végtermékei, melyeket a test kilök magából, hiszen működéséhez nincs szüksége a végtermékekre. A hét dhatuval kapcsolatos emésztési folyamatnak a melléktermékei a malák. A doshák hatására válnak el a malák a dhatuktól. A malák el nem távozása a doshák egyensúlyvesztését okozza, azon keresztül pedig a test egyensúlyi állapotának elvesztését pl. székrekedés.

A végtermékek három fajtája:

1. Vizelet (mutra)
2. Izzadtság (sveda)
3. Széklet (purish)

 A különböző testi folyamatok, funkciók (anyagcsere, mozgás, stb.) minőségi és mennyiségi jegyeit jól lehet leírni az ayurvéda fenti elveinekk egymásra hatásával. Az ayurvéda olyan komlex rendszert alkot, amely képes leírni az embert. A felsorolt elvekben is vannak mélységek, amelyet most nem említettünk (pl.: a doshák is tovább bonthatók), azonban a figyelemfelhíváshoz elegendőnek tartok ennyi információt közölni.