A táplálkozás a test igen fontos funkciója addig, amíg az ember fel nem ismeri a test illúzióját, így kijelenteni, hogy a táplálék az oka minden betegségnek, nagyfokú tudatlanságra vall. Ezt az állítást több cikkemben is megcáfoltam azzal, hogy nem a táplálék formája az, ami nem kívánatos az egészséges embernek, hanem az egyoldalú táplálkozás, illetve a táplálék mennyiségének helytelen megválasztása. E mellet az embert a táplálékával szembeni téves félelmek, tagadások, illetve téves képzetek teszik beteggé. A mostani cikkben ezen túlmenően azt is kijelentem, hogy egyes táplálékok kifejezetten gyógyító hatásúak is lehetnek.

Persze, ez az állítás nem tőlem hangzik el először, hiszen a tudomány is eljutott arra a következtetésre, hogy az egyes táplálékokban rejlő vitaminok, ásványi sók milyen fontosak az egészségmegőrzésben, vagy a gyógyulásban. Amit azonban a tudomány sem ismert fel, hogy miként differenciálódik az egyes emberekben, hogyan dolgozza fel ezeket a tápanyagokat. Az ayurvéda szerint tudjuk, hogy egy vata embernek méreg a keserű és a fanyar élelmiszerek aránytalan nagymennyiségű fogyasztása, addig a kapha típusú embert gyógyítja azt. A pitta embernek méreg a savanyú, sós és csípős ételek nagy mennyiségben történő fogyasztása, A vata típusúaknak kifejezetten orvosság az. A kapha típusú embereknek méreg az édes ízű ételek nagy mennyisége, addig a vata és a pitta emberek szenvednek a hiányától és gyógyítja őket. A vata emberek számára a húsevés nemhogy tiltott, de az Ayurvéda szerint kifejezetten ajánlott is. Természetesen ezután is a vegyes táplálkozást tartom a leghelyesebb táplálkozásnak, azonban betegségek esetén ezeket az elveket fel lehet használni a gyógyulás érdekében.

Ha az ayurvéda elveit megvizsgálod az emberben és a növényekben, akkor igen érdekes következtetésre juthatsz. Vannak vata emberek, de vannak vata növények is. Az emberben a vata testtípust az ember mozgékonysága okozza, amely összhangban van az ember szabadság utáni vágyával, illetve a létszükségleti és fajfenntartási félelmeivel. A növényben mitől alakul ki a vata többlet? Persze ezt a kérdést minden testtípusra felteheted! Ha ezen gondolkodsz, akkor rájössz, hogy minden egy, a növényekben is ugyanaz a lélek lakik, ugyanúgy félnek, mint az emberek és ugyanúgy vágynak, mint az emberek. De az ő vonzódásukat, taszításukat nem nevezzük vágynak, és félelemnek. A radzsasz és a tamasz minden lényben megtalálható, és működése is hasonló minden lényben.

Vannak növények, amelyekben a tamasz és a radzsasz kiegyensúlyozódott (természetesen nem teljesen), az ilyen növényeket általános gyógyító erejükről ismerjük meg.  A ginzeng, vagy a magyar cickafark növények szinte minden ismert betegség kezelésére alkalmasak. Az ismert élelmiszerek közül az élesztő nélküli kenyér és a bor (szőlőlé) képes hasonló gyógyító erőt képviselni, nem hiába van a bibliában is központi helyen e két élelmiszer. Aki ért hozzá, könnyedén találhat hasonló gyógyító tulajdonságú kettes és hármas összetételű élelmiszereket. A legegészségesebb táplálék, enyhén keserű, enyhén fanyar, enyhén csípős, enyhén savanyú, enyhén sós és enyhén édes. A hat alap íz ideális keveréke egészséget és hosszú életet biztosít az ember számára. Ilyen keverékeket féltve őrzött titokként őrzik a keleti vallási kolostorok (buddhista, hindu) mélyén, és úgy hívják őket: életelixír. Nincs benne semmi csoda, te is elkészítheted a saját otthonodban, ha ügyelsz az ízek összhangjára, illetve ha viszonylag kis időintervallumban (1-3 nap) képes az általad elfogyasztott élelmiszer erre a hat alap ízre kiátlagolódni.

Az orvosság körülvesz téged, és minden embert. Ha az ember csak kicsit is keresné az igazságot, rájönne, hogy az egyik legnyilvánvalóbb gyógyszere az étele. Ne higgyetek a hamis tanoknak, akik vonzódásra, illetve tagadásra buzdítnak. Esküszöm, hogy meg lesz a méltó jutalmuk hamarosan. Ha bennem kételkedtek, legalább a saját lelked hangját halld meg: az egységhez, a szeretethez a feltétel nélküliségen vezet az út. Ha egyes ízeket kiemelsz, másokat tagadsz, vagy elhanyagolsz étkezésedben, akkor az nem feltétel nélküliség. Így minden vallás tanítása megegyezik az élet tanításával, illetve ebben a szerencsés esetben a tudomány is ezeket az elveket vallja: változatosság és mértékletesség.