Elutaztam az északi hóhatárig, jártam délen a sivatagban. Kelet bölcsességét kutattam, majd a nyugati tudományokat.  Mindenhol ugyanazokat a törvényeket találtam. Most magamat bámulom nagy csodálattal, mert észrevettem, hogy  minden törvény bennem is él. Már csak azon mosolygok, minek utaztam annyit, hogy erre rájöjjek. A négy égtáj itt van egészen közel hozzám.

Vigyázz! Ha te, aki hit nélkül élsz, olyan "igazságot" tanítasz nekem, amelyben magad sem hiszel, pusztán megszokásból, vágyból és félelemből cselekszed azt, azt gondolom rólad féleszű vagy, és arra sem méltatlak, hogy szóbaálljak veled. Ha olyan "igazságot" követsz és tanítasz nekem, amely a megtévesztésből van, téged sem tesz boldoggá, azt gondolom rólad tudatlan vagy, de méltó a megigazításra. Ha azonban az igazság, amelyben hiszel boldoggá tesz téged és ezt megfigyelem rajtad, követni foglak, bármerre is menj. Az erkölcs nem más, mint a hited és a cselekedeteid összhangja. Csak akkor nem ad megbotránkozást a többi embernek, ha őszintén követed azt, amiben hiszel.

"Hagyd ott, válj el! Jogod van boldognak lenni!" - Ha elhagyod, biztosan boldogtalan leszel, mert gyengének bizonyultál felelősségben, hűségben és alázatban. Csak az lehet boldog, aki felveszi a keresztjét és elviszi a golgotára. Az út végén megerősödve, megtisztulva várja a boldogság.