Sokszor emlegetem, hogy Isten az anyagi világ alóli felszabadulásba, a boldogságba hívta el az embert, így minden törvénye a felszabadulást támogatja, az ördögi törvények és az Isteni törvények ördögi értelmezései pedig az embert láncra kötik és szenvedést okoznak. Istenben hinni nem annyit jelent, hogy mondogatni „persze, Isten létezik!”, hanem annyit jelent, mint követni őt és törekedni beteljesíteni az ő ígéreteit.

Minden ember a tudatlanságba született, így születésekor megfertőződött a sötétséggel. Az atyák által elmulasztott helyes Isteni tanítások nélkül az ember hamis tanításokat és hamis eszméket követ, amelynek eredménye az illúzió. Aki ebben a tudatlan állapotban (a valóság teljes ismeretének hiánya) elfogadja önmagát, az megakadályozza saját maga fejlődését. Az önmagam teljes elfogadásában nem vagyok képes befogadni olyan eszméket, amelyek esetleg ellenkezhetnek azokkal, amelyekkel eddig együtt éltem. A tanulás és a változás tehát csak akkor jöhet létre az emberben, amikor felismeri, hogy a konfliktusai és szenvedése oka a saját beszűkült tudatában keresendő, így elkerülhetetlen, hogy az ember szembe ne kerüljön saját korábbi önmagával.

Helyesbítem az ezoterikus mondást, hogy életed legyen és Istennek tetsző életet legyél képes élni: Fogadd el önmagadban az Istent, és tagadd meg magadban a bűnt! Ez az egyszerű mondat igen sok mindent takar, nem szeretném részletezni, a portán sok cikket találsz, amelyekben remélem, feldereng a lényeg. Boldog, aki nem botránkozik meg szavaimban, hanem elgondolkodik azokon, mert annak megadatott, hogy Istenhez közelebb kerüljön. Ne félj az emberiség számára oly fájó szavakat magadra venni, akkor az illúzió lehullik rólad: Ne félj beismerni, hogy tudatlan vagy, de mindent tegyél meg, hogy az igaz tudás birtokosa légy. Ne félj beismerni, hogy bűnös vagy, de törekedj arra, hogy igaz légy. Azonban gyengeségeidet soha ne emeld erkölcsi szintre, mint a gonoszok. Isten ismeri honnan jöttél és hova tartasz, és nem azt értékeli benned, hogy meddig jutottál, hanem azt, hogy meg tettél-e minden tőled telhetőt, hogy hozzá közelebb juss. Téged a folytonos törekvés tesz kiválasztottá, mert folytonosan törekedni a szeretetre és az igazsága csak azok tudnak, akik valóban hisznek Istenben. A többiek csak a szájukkal hisznek, tetteik gyümölcse is olyan, mint a hitük. Gyengeségüket is csak azok tudják elismerni és szégyellni, akik hisznek Istenben. Aki a hasában hisz és a pénz istenében, aki az élvezetek hajhászásában, az az illúzió fogja, soha be nem ismerné bűneit, hiszen nincs benne a szentlélek, amely igazságra vezetné őt.

Fogadd el önmagadat? Ha mélységek legalján jársz és elfogadod azt, hogyan kerülhetnél a magasságokba? Ha lelked bűnnel fertőzött, és elfogadod magad, hogyan kerülhetnél a mennyországba?  Értsd meg az üzenetem! Ha megtagadod magadban apád lelkét, anyád lelkét, minden rokonod lelkét (már ami helytelen bennük), és keresed Isten szent lelkét, képes vagy felülemelkedni a sötétségen, és révbe érni. Amikor elég bölcs leszel, hogy felülről lásd az életet, béke, szeretet és igazság, illetve az erkölcs fogja uralni a lelked, akkor azt mondhatod, hogy megérkeztem, Isten szeret engem és én is imádom őt teljes szívemből. Akkor majd boldog leszel, de addig küzdeni kell és folyton szembenézned önmagaddal. Az ostoba embereknek pedig, akik lemaradnak, legalább több idejük marad felzárkózni, csak nehogy késő legyen…