A tudomány statisztikailag kimutatta, hogy mennyire káros az alkohol, és a dohányzás az egészségre, az Ayurvéda viszont kezdetektől fogva hirdeti, illetve tudományos tényekkel támasztja alá ezt az információt. Egyes vallások kifejezetten tiltják az ún. szenvedélybetegségeket okozó szerek fogyasztását, illetve ezzel kapcsolatos cselekedeteket. 

Természetesen a vallások ebben a témában is átestek a ló túloldalára, mivel nem ismerik azt, hogy mi ebben a bűn, tanítók intelmei alapján vezették be tilalmaikat. Minden embernek joga van szabadon cselekedni, de joga van (sőt kötelessége)  megenni cselekedeteinek gyümölcsét is. A hithű ember azonban valóban nem alkoholizál, nem dohányzik, nem űz szerencsejátékokat, nem von magára olyan kötöttséget, amely a test epekedését elégíti ki, mert az Istenben való feloldódás, a testiség alóli feloldódás útján nincs helye az efféle kötöttségeknek. Az Ayurvéda elveivel betekintést nyerhetsz, hogy ezeket az állításokat jobban megértsd. 

A szenvedélybetegségek az ember démonitását jelzik. Minden szenvedélyt két nagyon erős kötőerő hat át. A szenvedély tárgyához való erős vonzást a radzsasz (mozgékonyság) ható ereje, az ebből való szabad gondolkodás és cselekvését pedig a tamasz (sötétség) kötőereje jellemzi. A radzsasz viszi a szenvedéllyel élő embert arra, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a vonzódása tárgyát bármi áron elérje. Ennek az erőnek következtében -akár bűncselekmény árán is- beszerzik a szenvedéllyel élő emberek a dohányukat, a napi alkohol adagjukat, a drogot, vagy éppen a szerencsejátékokhoz szükséges pénzt. Vonzódásuk olyan erős, hogy túlhaladja az erkölcsiség hatóerejét (szattva), ezért hajlamosak az ilyen emberek meghágni az együttélés normáit.

A szenvedéllyel élők nem képesek elvonatkoztatni saját szenvedélyüktől, ezért általában figyelmüket olyan mértékben irányítják a szenvedélyük tárgyára, hogy minden egyéb kötelességüket hajlandók ezért félretenni. A tamasz sötét erejének köszönhetően elhanyagolják családi kötelmeiket, munkahelyi kötelmeiket, gyakran meglazulnak egyéb emberi kapcsolataik is. A tudat beszűkülése aztán magával hozza a szattva (világosság elve) visszahúzódását, az emberben úrrá lesz az idegeskedés, a félelem, az erőszak, stb.

Az alkohol, a dohányzás, a drog és más fogyasztási szenvedélyek igen könnyen tudnak a fentiek szerinti kötöttséget kialakítani, de akkor is van komoly lelki és testi hatásuk, ha a szenvedélybetegség nem alakul ki. A kisebb mértékű vonzódás és kötöttség is képes az emberben ható doshákat egyensúlyi helyzetükből kibillenteni. Ezek a szerek elsősorban a kapha doshát tolják el egészségtelen módon, mivel a legtöbb ember ezeket a szereket testi-lelki teljesítőképességeinek erősítéséhez használja (stresszoldás, az alkoholt pl.: fizikai teljesítőképesség javítása, stb.)

Az alkoholt, dohányzást, kávézást folytató emberek, akikben a legkisebb kötöttség is jelen van, valójában igen gyenge jellemű emberek. Aki az alkoholban látja a napi stresszének feloldási lehetőségét, aki ha ideges lesz, rögtön rágyújt, vagy azért, hogy a reggeli ébredés útán képes legyen szellemi aktivitását feléleszteni és a kávét hívja segítségül, valamennyien  tamasz kötösségében élnek: a tamasz "nem tudás" aspektusa abban nyilvánul meg, hogy nem ismernek és nem is keresnek más stesszoldó stratégiát, inkább a gyors, de romboló hatású megoldáshoz nyúlnak. Ahelyett, hogy meg akarnák érteni az életet, hogy miért élnek ilyen életmódot, illetve mit kellene megváltoztatniuk magukban, inkább a széles úton járnak, amely a pokolba vezet.

A radzsasz és a tamasz hatóerjének ilyen mértékű jelenléte legyengíti a test és szellem védelmi mechanizmusait, hiszen a doshák egyensúlyának romlása következtében a doshák maguk is romboló erővé válnak. Ez az oka, hogy minden súlyos betegségben statisztikailag kimutatható, hogy az alkoholizmus, a kávé, a dohányzás hozzájárul a betegség kialakulásához. A betegségekből való gyógyulást pedig nem egy újabb vonzódás, vagy tagadás, hanem a szattva erejének felébredése hozhatja az emberre. Ezért -ha nem is tudatosan- javasolják az orvosok, hogy a gyógyulás idején mellőzzék a betegek az ilyen szereket.

Nem kötelező teljes életet élni, sőt nem kötelező egészségesnek sem lenni. Azonban aki hívő ember, értse meg, hogy a világ gyengeségeitől jobb, ha távol tartja magát, s ha nem is érti a vallási vezetők tilalmait, keresse meg a válaszokat, hogy hinni tudjon az ilyen tilalmakban. Aki dohányzik, alkoholizál, tegye meg úgy, hogy nem kever más embereket is bűnbe, nem állít állandó kísértést annak, aki a fenti szerek és cselekedetek mellőzése mellett döntött. A világban nem az a szeretet, amelyet a képmutató emberek hirdetnek. Nem a hívőknek kell alkalmazkodni, és magukra venni kötöttségeket, vagy tolerálni a szenvedéllyel élőket, mert a szeretet nem vesz magára kötöttséget, hisz a szeretetnek a szabadság a lényege. Aki kötöttséget vesz magára gyengeségében, legalább legyen annyi kegyelem benne, hogy azzal nem botránkoztatja meg a többi embert (nem kísért, nem az ő jelenlétükben dohányzik, stb.). Ha még ezt a kegyelmet sem tudja valaki megadni, és saját gyengeségével árt a hívőknek, az az ember jobb, ha meg sem született volna, mert egyszer eljő felette az ítélet.

A legostobább dolog, ha egy nő él ezekkel a szenvedélyekkel. A nő természete a befogadás, és ez a befogadó erő az, amely minden emberben oldja a stresszt és más kötöttségeket. A kínai orvoslásban ezt úgy mondják, hogy nincs jelen a yin. Ha a nő elveszti ezt a képességét, nyomorultabb lesz minden embernél, a férfihoz akar hasonlítani, de a férfinél súlyosabb lesz sorsa és tettének következménye, mivel a nő éppen saját természetét árulta el.

Ha néha - mondjuk alkalomból- megiszol egy-egy pohár pezsgőt, vagy bort, még nem nehezedik rád a radzsasz és tamasz súlya. Lásd, Istenben szabad vagy! Azonban, ha ez a szenvedélyeddé válik, elvesztetted azt, ami a lényege az életnek. Elvesztetted a teljességedet, elvesztetted az egészségedet, idő kérdése, hogy az ördög eljön érted, de elvesztetted a szabadságodat is, és többé nem vagy képes szeretni sem. Ezt akarod? Ha nem, keresd az igazságot ebben is!