Láttál-e már szemétlerakóhelyet égni, esetleg tőzeget? Mindkettőnek a jellemzője, hogy a föld alatt lévő éghető anyag nagyon lassan, elfojtva bűzölög. A fizikai világban ez ayurvéda legjobb hasonlata a rákos megbetegedésnek, s remélem sikerül majd megmutatnom, hogy a gyógyítás elve is hasonlít a fenti állapotok fizikai megoldásához.

Ahány fajta rák létezik, szinte annyi fizikai fajta oka van, de mindegyikben közös, hogy a végső ok mégis a tudatban keresendő. Az Ayurvédában jól ismeretes doshákkal és őselemekkel leírva a rák mindig a Pitta és a Kapha elemek felhalmozódására mutat, azonbelül is konkrétan a tűz és a föld elem többlete jellemző. Mit jelent ez a lélekben? Rákos daganat akkor alakulhat ki, ha az emberben változtatási, lázadó aspektus alakul ki, illetve akkor, ha az ember valódi személyiségét, érzelmeit ezzel egyidőben hosszú távon elfojtja. Így a bevezetőben példaként hozott szeméttelephez a mérget az a kettőség biztosítja, amellyel együttél, a tüzet a változási igény, vagy lázadás, a földet pedig amely mindent elfojt a bizalom hiánya (félelem).

A fentiek értelmében a ráknak a fizikai oka a méreganyag felhalmozása a szervezetben, amely azt is jelenti, hogy a rákos beteg nemcsak lelkileg él egyoldalú életet, hanem táplálkozás kapcsán is (a hat alapíz egyensúlyának hiánya: édes, sós, savanyú, csípős, fanyar, keserű). Egyes ételtípusokhoz való vonzódás - például a túlzott szénhidrát, vagy hús evés - azt eredményezi, hogy a felesleg méregként rakódik le a szervezetben, amelynek hatására a sejtek roncsolódnak, illetve degenerálódhatnak.

Az egyes ráktípusok konkrét leírására most nem vállalkozom, de ismertetek néhányat, amelyekből az elv kikövetkeztethető:

Agydaganat: pitta elem az agyban, illetve a felelősségtől való félelem. A tűz az agyban jelenhet olyan élményt, amelyez az ember őriz, szívesen megosztaná, de soha nem meri kifejezni (pl.: titok). Jelentheti azt is, ha valaki szeretne szabadulni a felelősségtől valamilyen témában, de nem mer változtatni.

Pajzsmirigy rák: Tűz a pajzsmirigyben, oka az erős kommunikációs igény, illetve önmagam kifejezésétől való félelem. Akkor alakul ki, ha az ember a környezetében nem képes elmondani a saját igényét a környezettel szemben, és ezmiatt állandóan növekvő kettőség alakul ki benne.

Tüdőrák: Szeretet vágy, illetve az el nem fogadástól való félelem miatt alakulhat ki. Az el nem fogadástól való félelem megnyilvánulhat dominancia hiány (elnyomottnak érzi magát) miatt (pl.: egy erős egyéniségű partner mellett), vagy túlzott megfelelési vágy formájában.

Gyomorrák: A fájdalomtól való félelemmel szemben fellépő dominancia igény, vagy hatalmi vágy. Aki fél a fájdalomtól, túlhangsúlyozza a saját fontosságát és erejét, illetve a környezete felett uralkodóvá akar lenni. Ezzel megtagadja a természet női aspektusát (az uralkodással szembeni női aspektus a szolgálatlelkűség), amely tartalmazza a nyíltság, bizalom aspektusát.

A bőrrák, melanóma: A fájdalomtól való félelem másik megnyilvánulása.  Akkor következik be, amikor az ember egója szenved sértettséget. Az ember egóját a vágyai és a tagadásai, félelmei jellemzik. Bőrrák alakulhat ki, ha valaki erősen vágyik valamire, amelyet egy külső személytől vár el, de a külső személy azt nem hajlandó segíteni, sőt erősen tagadja azt. Ugyanez a tagadásra, amikor valaki a félelmem ellenére akar rábírni valamire. Mindkettő állításra az erős sértettség kell hogy jellemző legyen, csak akkor alakul ki lelki ok miatt a bőrrák.

Veserák: Személyközi kibékíthetetlen konfliktus (menekülési vágy egy kapcsolatból, amelyet valamilyen félelem pl.: anyagi visszatart). A veserák oka általában a szexualitástól való félelem, amelyben nem a nemi aktusra kell gondolni, hanem ha az ember fél megélni a saját nemének aspektusait (egy férfi túlzottan nőies, vagy egy nő túlzottan férfias), és az említett konfliktus ebbe a helyzetbe érkezik. Mivel ilyenkor egyik fél sincs a saját nemi szerepében, általában az szenvedi el a betegséget, aki a kapcsolatból erősebben menekülne.

Hasnyálmirigy rák: Személyközi kibékíthtetlen konfliktus, illetve a szexualitástól való félelem másik példája. Akkor alakulhat ki, ha valaki erősen változtatna a kapcsolatán a környezetével, de nem mer. Pl.: valaki fél a magánytól, de nem mer felvállalni egy kapcsolatot. Kibékülne egy hosszantartó haragból, de nem mer változtatni. Többet szeretné látni távollévő szerettét, de nem meri kifejezni neki. Ezekből az esetekből csak akkor lesz rák, ha változtatási kényszer és a félelem is jelentős.

Vastagbélrák: Okozhatja gyakorlatilag bármilyen súlyos konfliktus, amellyel együtt áll az elengedéstől való félelem  is. Az az ember szenvedi el az ilyen betegséget, aki veszteséget szenvedett el (erősen ragaszkodik(ott) elvhez, emberhez, állathoz, növényhez, tárgyhoz) és a veszteséget nem képes megbocsátani.

Ha jól megvizsgálod ezeket a betegségeket, akkor az figyelhető meg, hogy a rák oka a  változási igénnyel szemben fellépő félelem, vagy tehetetlenség, amely akkor válik súlyossá, ha a változási igény hosszú ideig nem kerül kielégítésre, esetleg abban a témában az embert traumaszerű élmény érte.

A rák gyógyításához a betegnek megbocsátásra és változtatásra van szüksége. A megbocsátás során fel kell ismernie a félelmét és úrrá lenni azon, a változás keretében pedig beteljesíteni azt, amire elérhetetlenül vágyik. Mivel a bizalom, önbizalom mindegyik rákfajtában fontos szerepet kap, a gyógyulásra vágyó embernek őszintén át kell tudnia adni a kontrollt.

A rákos ember környezete is tud segíteni a gyógyulásban, ha meri kibeszélni a problémát a beteggel, és a hallgatásba burkolózás helyett akár a végletekig elmennek ebben a témában. A család úgy tud a legjobban segíteni a rákos emberen, ha rá tudja venni őt a saját gyengeségeinek felismerésére, és félelmeinek megvallására. Ilyenkor a beteg pozitív megerősítéseket kaphat a környezetétől, amely erőt ad neki a gyógyuláshoz. Nem előnyös az erőszakos kérdezgetés módszere, a család leghatékonyabban úgy tud segíteni, ha a betegség ürügyén a családtag alázza magát porig a beteg előtt és elmondja saját félelmeit, korábban a beteg ellen elkövetett bűneit, amelyekkel nem tud mit kezdeni. Ilyenkor a beteg meg tud nyílni, hiszen látja, hogy nem csak ő a tökéletlen, hanem a család is, és jó esetben képes ő is szembenézni félelmeivel, elkövetett bűneivel ("Valljátok meg egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok" Jk.5.16).