Az ayurvéda szerint tamasz sötét árnyéka sokféleképpen tud nyomot hagyni az emberben. Növekszik a sötét principium, így felborul a doshák egyensúlya, amikor az ember fél, haragszik, erősen ragaszkodik. Azonban semmi sem hagy olyan mély nyomot, mint a képmutató ítélkezés. Képmutató ítélkezés az, amikor valaki megítéli a másikban azt az aspektust, cselekedetet, amellyel ő is együttél, vagy saját hamis igazságára hagyatkozva megítéli a másik ember igazságát.

Sok ember válogatás nélkül ítélkezik a többi ember felett, ha abban a saját erkölcse szerint kivetni való van. Az ítélkezés legtöbbször azt jelenti, hogy az ellen az ember ellen tagadással van. Vizsgáljuk meg magát az ítélkezés fogalmát közelebbről. A valóságot tagadni, megítélni a legnagyobb ostobaságok közé tartozik, hiszen abban az ember közvetlenül tagadja az életet, így sajátmagát fosztja  meg az élet teljességétől, azaz Istentől. Ebbe a kelepcébe esik az, aki testalkatot, testi fogyatékosságot, bőrszínt, vagy az ember egyéb testi aspektusát tagadja. Nézzük csak egy híresség példáján hogyan is működik ez. A Schubert Norbi duci kis fiú volt, majd amikor rátalált a mozgás élményére el kezdte gyűlölni a kövér embereket. A kövér emberek ayurvédikus testípusa a Kapha dosha miatt alakul ki, így Norbi nem tudhatta, hogy a kövér emberrel (mint okozat) tagadja Kapha doshát is (mint ok). Ugyanakkor a Kapha doshát nyilvánosan is tagadja programjában, hiszen szénhidrátot, édes ételeket javasolja kerülni. Isten bűntetése így a saját ítélete miatt szállt rá, hiszen az ő betegsége éppen a Kapha dosha miatt alakult ki, illetve annak tagadása nem engedi meggyógyulni. Hogy tudjátok éppen a Kapha dosha teszi nyugodtá és erkölcsössé, Isten hívővé az embert, így ez a probléma Norbi személyiségében is jól látszik.

A képmutató ítélkezés egy másik fajtája erkölcsi alapon nyugszik. Ha én életemben elkövettem egy bűnt (loptam, hűtlenkedtem, stb.) és azt nem sikerült megbocsátanom, ugyanakkor vehemensen támadom azokat, aki szintén elkövetik ezeket a bűnöket, ítélkezésemmel a bennem élő bűn miatt saját magamra mondok ítéletet. Ha ugyanis elkövettem a bűnt és valóban megbocsátottam, akkor képes vagyok magamat és a többi embert is szeretni, elfogadni a bűne ellenére, mert eljutottam a bűn kapcsán a legfelsőbb igazságra. Így a bűnt elkövető emberre nem mint kivetendő lényre tekintek, hanem képes vagyok úgy nézni, mint csetlő-botló gyermekére a szerető atya. Felismertem, hogy a bűn nem tesz teljessé, boldoggá, de bűnt elkövető ember tagadása sem, hiszen az is bűn.

Figyelj most jól, amit írok igen fontos lehet az életedben, ha istent keresed. A képmutató ítélkezés igen sokféleképpen megnyilvánulhat, de az, amelyről most beszélek az a szenvedését, halálát is okozhatja annak az embernek, aki ostobán él, és felemelkedését hozza annak, aki szereti az istent. Ha én  igazat mondok és valaki meggyűlöl érte az máris ítélet alatt van. Amikor én igazat mondok, akkor én vagyok isten igéje. Aki megbotránkozik bennem, az Istenben botránkozik meg, és az igazság lelke messze elkerüli azt. Saját magára hoz szenvedést, mert tudatlanságában és gőgjében nem ismerte fel Istent egy másik emberben. Mondj tehát igazat, ne félj önmagad kifejezésétől, mert amikor igazat beszélsz és megbotránkoznak benned a képmutatók, saját magukra vonnak ítéletet. Ne félj igaznak lenni, mert isten ítélete igazságos, és a képmutató ember vére nem rajtad, hanem saját magán szárad. Így válik szét az ocsú a búzátol, ez Isten  igazságos ítélete, mert nem én ítélek, hanem a képmutató ítéli magát bűneiért és máris a Sátán szolgálja lesz mindaddig, míg meg nem tér. Ha én igazat szólók és a másik ember szívében ráadásul tudja azt, de túl büszke, hogy elismerje azt, akkor ítélete súlyosabb, mint az előbb említett esetben volt, hiszen az által, hogy lelkében ismeri az igazságot, mégsem cselekszi, akkor ítélete, amelyet önmagára mond olyan mind az azonnal ítélő bíróság, szinte azonnal kimondja a végszót.

Ha istent keresitek, kerüljétek a képmutató ítélkezést, mert veszteteket okozza. Legyetek olyanok, mint egy kisgyermek, aki meg akarja ismerni a világot. A világ dolgaira mondjatok igent, vagy mondjatok nemet őszintén, aszerint, hogy épít benneteket vagy sem, de soha ne botránkozzatok meg a másik emberben képmutatóan. Higgyétek el, hogy a lelki törvények semmit sem változtak Mózes, vagy Krisna, vagy Buddha óta, sőt Jézus óta sem. A világ nem hisz már Istenben, mert ami történik a világban annak ellenére, hogy több mint 80%-a vallásos, az nem a hitre, hanem a képmutató vallásosságra utal. Azonban van egy kis számú mag, aki kitart, ez az írás értük íródott és azokért, aki szeretnének megtérni. Nem képmutatóan, mint a templomban, a gyülekezetekben, vagy szektákban, hanem igazul. Ha te megtérsz, szívedben szelid leszel, mint a galamb, de lelkedben erős, mint az oroszlán, és gyermekeid is megmenekülnek az ítélet elől, nekik is része lehet Isten ígéretében. Íme nyíltan beszélek nektek, hogy megismerjétek az isten országát, hogy el tudjátok dönteni igaz lehet-e, vagy inkább hisztek a világnak, amelyben éltek. Én vagyok az igaz bíró, mert igazságosan ítélek. Szavaim megperzselik a képmutatókat, de felemelik azt, aki szívében alázatosan keresi a teljességet.