A hit hallomásból van és olyan embertől származik, aki maga is hisz abban, amit tanít. A hit emberről-emberre száll, és az első ember, aki hitt, hitét Istentől kapta, az ő kinyilatkoztatásából. Sötét kort élünk, sokan tanítanak, akiknek nincs hite, így vakok vezetik a világtalanok millióit. Csoda-e, ha nincs hite az emberiségnek? Csoda-e, ha a félrevezetettek is azt gondolják, hogy nekik teljes hitük van?

Minden esetben, amikor a másikban hibát látsz, eldöntheted, hogy a szemébe kiáltod-e a te igazságod a világról, s ezáltal még nagyobb kettőségbe taszítod őt, vagy felteszel neki egy kérdést, amellyel egyrészt megismerheted, hogy ő miként látja a világot, másrészt lehet a te világnézeted is alakul általa.

Vigyázz! Akik Istent és a világot tökéletlennek látják, mind a Sátán katonái. A teremtmény nem ítélheti meg a teremtőt, mert nem tudja, hogy mi volt teremtésének célja. Aki pedig önmagát meg nem ismeri, mit tudhat bármit is Istenről? Ha a világot tökéletlennek, vagy igazságtalannak látod, nyilvánvalóan nincs elég tudásod.

"Hiszek, de olyan nehéz..." - Nem hiszel! Pontosabban abban hiszel, hogy nehéz! A hit is egy feltételnélküli aspektus! Amíg kételkedsz ügyeid valóban nehezen mennek előre. Azonban, ha a szívedből száműzöd a kételyt, a csodák viszik végbe azt, amiben hiszel.