Minden útkeresőt izgat ez a kérdés. Van-e szabad akaratom, vagy mindent egy felsőbb akarat határoz meg és a sorsom előre megírt könyv. Annak,  hogy mindkét állításnak tekintélyes szavazótábora van egyben azt is jelenti, hogy a legtöbben nem értik a legalapvetőbb szellemi törvényeket sem. Ha értenék rájönnének, hogy mindkét állítás ugyanannak az igazságnak két oldala, amely feloldható egy magasabb igazsággal. Ennek a problémának a magyarázására a legkülönfélébb variációi jelentek meg a különböző lelki tanítók, egyházak tolmácsolásában.

Ahhoz, hogy a titkot felfedhessük, csupán azt az igazságot kell megtalálnunk, amelyben minden vallás egyetért. A kereszténység, a zsidóság és az iszlám a Tórából táplálkozik elsősorban (a kételkedőket szeretném megnyugtatni, hogy Jézus is kijelentette, hogy nem megváltoztatni akarja az ősi törvényt, hanem beteljesíteni), amelynek egyik legfontosabb kijelentése, hogy "Egy Isten van, és nincsen kívüle más". Én magam sem vagyok kívüle, ahogy te sem. Isten bennem és benned is él, és mi mindannyian Istenben élünk. Az elkülönültséget csak a tudatunk, a nem tudásunk érezteti velünk. Erről majd egy másik cikkben részletesebben is írok. Ugyanez a törvény a hinduknál és a buddhistáknál úgy hangzik, hogy "minden Egy". Azok az emberek, akik véges érzékelésükre hagyatkoznak (a szem csak egy frekvencia tartományban ismeri fel a fényt, a fül csak egy frekvencia tartományban ismeri fel a hangot, stb.), illetve akik a test szerinti érzékeléseknek vetették alá magukat, természetesen valóban különállónak látják magukat tőlem és tőled. Ezért oly nehéz ebben hinni...

A problémánál maradva azonban igen fontos dolog mégis felfedezhető. Én és te semmiképpen nem vagyunk függetlenek egymástól. A bennem rólad alkotott hitem, illetve a benned rólam alkotott hit folytonosan megváltoztat, vagy fogvatart bennünket. Ahogyan a te magadban magadról alkotott hit is fogvatart, vagy megváltoztat téged nap, mint nap. Az embert mindig az általa elfogadott igazsága vezérli és az igazság cselekszik általa. Az igazság ilyen szempontból Isten egyik megnyilvánulása, amely benned él.  Azt, hogy az életed során ért benyomások közül mit fogadsz el igaznak, az a te szabad akaratod. Egy biztos, ha elfogadtad, követned kell!!! Mindaddig, míg hiszel benne. Gondolj csak bele, hány igazság él benned, amelyet gyermekkorod óta elfogadtál igazságnak. Hol a nagymama aggódó szavai: "ne ülj a hideg kőre, mert felfázol", hol édesanyád intelme, hogy "ha télen nem húzol sapkát, kihullik a hajad". Az ember felnőttként aztán igazolja a mamák és anyukák efféle intelmeit és megnyugtatja magát: tényleg igazuk volt. Nem! Igazad neked volt, mert elhitted igaznak. Az igazság az emberben folyton újra teremti önmagát. A hit a legnagyobb teremtő ereje az embernek, felette áll a vizualizációnak, a mantrának és minden más teremtőerőnek hitt dolognak. A hittel szemben egyiknek sincs esélye. Ezért van az, hogy egyes emberek meg tudnak gyógyulni az agykontrollal, mások nem. Azok nem tudnak, akiknek már más, vagy ellen hite volt.

Az emberben számos igazság él, némelyik életeken keresztül folyton újra teremti az embert. Amíg az ilyen igazságot az ember le nem tudja tenni, meg nem tudja bocsájtani, addig az ember életét sorsszerűnek látja. Emlékezz csak vissza! Gyermekkorodtól mostanáig hány hasonló esemény, vagy konfliktust szenvedtél el ugyanúgy? Mindegyiknek más volt a környezete, más a köntöse, de a konfliktus maga ugyanaz volt. Ha igaz akarsz magadhoz lenni, biztosan találsz ilyet. Az utal az ilyen benned élő igazságokra. Nem tűnt-e fel, hogy mindig ugyanaz a tesztrészed szenved balesetet, vagy mindig ugyanaz játszódik le veled egy kapcsolatban? Azok is a benned élő igazságok eredményei, megnyilvánulásai. Hamis tanítók azt mondják ilyenkor, hogy az élet meg akar tanítani téged valamire, pedig csak a te tudatlanságoddal teremtettél magadnak ilyen képtelen helyzetet. Amíg ezeket az igazságokat meg nem tudod bocsájtani, addig azt mondod, hogy ez a sorsod. Akármilyen ezoterikus eszközhöz nyúlsz, még meg is fognak erősíteni ebben a hitedben, így a sors egyre elviselhetetlenebbé válik.

Az igazság még nem minden. Vannak vágyaid és vannak tagadásaid, amelyek még tetőzik az efféle sorsszerűséget. Hány embert láttam már, és beszéltem vele. Úgy érezte jelet kapott az anyaloktól és más magasabb lényektől. Aztán mélyebbre süllyedt, mint azelőtt. Nem akarta megérteni, hogy nem az angyalok akarják ezt, hanem ő hiszi azt, hogy az angyalok ezt a feladatot adták neki. A vágya megtévesztette, azt akarta hinni (se többet, se kevesebbet), mint amit vágy engedélyezett neki. Az ember a vágyai teljesülésében is hajlamos sorsszerűséget látni, apró jelekben keresi a kapaszkodót (olykor az ellenjeleket nem is akarja észrevenni, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyja).

Az az ember, aki el tudja engedni, meg tudja bocsátani a feleslegessé vált hiteit, amelyeket magában hordoz, szabaddá válik. Minden döntése felér Isten akaratával és megérzi azt az igazságot, amelyet a cikk elején sugaltam. Én és az Isten egyek vagyunk. Nem én vagyok az Isten, de én is része vagyok. Szabad akaratom van a saját életem felett, nem befolyásolhat sem jóskártya, sem horoszkóp, sem más mágikus bla-bla. Amíg ezeket követem, nem ismerhetem fel ezt az egységet (a Biblia pl.: ezért tiltja is). Most nem vagy képes dönteni, mert senki nem képes, akinek vágyai, tagadásai és egyéb hitei nem egy irányba mutatnak. Figyelj csak magadra és koncentrálj egy olyan álmodra, amelyet régóta keresel. Érzed, hogy valami visszatart? Egy ellenhit, egy kétely, egy bűntudat, egy félelem? Mindegy mi, szabadon akkor fog beteljesülni, ha tudatodból lebontod azokat a képzeteket, amelyekkel gátolod önmagad.

Az emberiség egyik fő félelme a szabadságtól való félelem. Az, hogy szabadon tehet bármit nem sok embernek adatott meg, még akkor sem ha erre most tud hirtelen példát mutatni:) A kételkedő azt mondja ilyenkor, nézd csak szabadon iszom egy pohár vizet, szabadon odébb megyek. Képmutató magatartás ez attól, aki a saját álmait mégsem képes beteljesíteni, aki a saját betegségeit pusztán hittel nem tudja legyőzni, vagy aki még egy munkahelyet sem tud változtatni a félelmei miatt. Az embernek szabad akarata csak a szeretetben van! Ne keverd össze a szeretetet a vonzódással és a félelemmel. Akkor láthatod, hogy hiába vonzódsz álmaid házához, több fizetéshez, kiegyensúlyozottab párkapcsolathoz, vagy bármihez, ha nem szereted az az utat, vagy azt a célt, amely odajuttat. A félelmeid, az ellenkező hited, más irányú (keresztező) vágyaid mindig meg fognak akadályozni.

Sors, vagy szabad akarat? Neked kell eldönteni. A sorsod még hosszú életeken keresztül kísérteni fog, míg meg nem érted a törvényt! Minden Egy!!! Az igazság, mint Isten, benned él és nem kényszerít magától semmit rád, csak amit önszántadból elfogadsz. Amit elfogadsz igazságnak, azt viszont követned kell. Nincs menekvés. Egyetlen módja a felszabadulásnak a megbocsátás. Ebben van a te szabad akaratod csírája. A megbocsátás viszont nem holmi játék, amit hamis tanítók játszanak veled. Nem egy írott papír, amit elégetsz, nem a tűzönjárás hamis illúziója, amit jó pénzért megvehetsz és főleg nem az, hogy azt mondod: megbocsátottam! Nem, az nem a kimondott szó, erről egy másik cikkben írtam már bővebben.

Nem arról mesélek ki vagyok én, hanem arról, hogy te ki vagy. Azt mondom -és hidd el van okom ezt mondani-, hogy te lélek vagy. Szabad akaratodból lettél titkárnő, mérnök, közgazdász, anya, vagy férj... de sohase felejtsd el, hogy te több vagy mint egy szerep, sőt több vagy, mint egy test. Győzd le a korlátaidat!