Egyes irodalmak a Pitta elemeit úgy határozzák meg, hogy a pitta a tűz és a víz elemeket, mások pedig úgy, hogy a Pitta csak és kizárólagosan a tűz elemet foglalja magában. Azt gondolom ennek tisztázása nem kis fontosságú kérdés,  hiszen a három dosha tana az ayurvéda központi filozófiájának alapja, amely, ha nem áll stabil lábakon, akkor kérdésessé teszi a tudomány hitelességét. Azt gondolom, hogy ebben a témában is inkább az emberi elme korlátai hoztak be olyan feltételezéseket, amelyek aztán kételkedést szítanak az ayurvédában.

A védikus írások szerint az öt elem kialakulását megelőzte a három gúna keletkezése, amelyről egy másik cikkemben tettem említést. Ennek a három gúnának valamilyen formában minden elemben léteznie kell, ahhoz hogy anyagról beszéhessünk. A tűzben magasan van jelen a radzsasz (mozgákonyság principiuma), magas mértékben a tamasz (sötétség pricipiuma) és kismértékben a szattva (világosság, tudatosság principiuma). Ilyen szempontból anyagi természetűnek lehet tekinteni.

Mikrokozmosz szinten, illetve globálisan is igaz,  hogy minden létezőnek vannak befogadó aspektusai és vannak kiáradó, kitöltő, ún. teremtő aspektusai. Az elemek szemponjából befogadó aspektusú elemek a föld és a víz (a kettő együtt a kapha doshát jelenti), kiáradó, kitöltő aspektusú elemek a levegő és az éter (a kettő együtt a vata doshát jelenti). No, de milyen aspektusú a tűz?

A megértéshez még mélyebbre ásunk és a természetet hívjuk segítségül. Minden elemnek van úgy nevezett saját aspektusa, amely rá legjellemzőbb, és minden elemnek van vegyes aspektusa, amely nem csak rá jellemző. A föld saját aspektusa az, hogy befogad, a víz saját aspektusa az, hogy összekapcsol, a tűz saját aspektusa, hogy átalakít, a levegő saját aspektusa, hogy szétválaszt, az éter saját aspektusa,  hogy kitölt.  Nézzük csak meg, ha a tűz aspektust választom a mérleg közepének, akkor a föld saját aspektusa ellentéte az éternek, a levegő saját aspektusa ellentéte a víznek! Ez bámulatos, a természet milyen szimmetrikus. Ez az öt aspektus határozza meg minden létező entitásnak (lénynek), illetve objektumnak (természetes és mesterséges tárgyaknak) a viszonyát egymáshoz. Az ember, akiben sok föld, az befogadó, tanulékony, stb. Akiben sok a víz, az hűséges, sőt lehet ragaszkodó, akiben sok a tűz, az átalakító (lázadó), kreatív, stb. Akiben sok a levegő, a szabadságra vágyik és a szétválaszt itt azt jelenti, hogy könnyen válik el bármitől, akiben sok az éter az pedig kitölt (hallatja a hangját, mindenhol ott van, mindenbe beleüti az orrát, stb.).

Ez a megvilágítás bizonyítja, hogy a doshákban a tűznek nincs párja, hiszen a tűz alakítja át a kapha doshát vata doshába, illetve a tűznek a hiánya alakítja vissza a vata doshát kapha doshába. Hogy is van ez a természetben? Hát úgy, hogy ha sok benned a bizalom, vágy és van benned szenvedély, akkor képes vagy tenni (mozgékony vagy) a vágyaid eléréséhez, illetve ha tudatban mozgékony vagy (folyton mennél, változnál), de nincs benned elég pitta, akkor többnyire csak vágyálom marad minden. Az átalakításnak nincs ellentéte (nincs örökre állandósult állapot, minden változik), illetve a természetben ez az állapot nem létezik anyagi szinten, hisz az lenne a titka az örökmozgónak és az anyag örökkévalóságának. Márpedig éppen a pitta, amely ezt megakadályozza.

A pittának, illetve a tűznek kettős természete van. Egyik oldalról képes befogadónak lenni (hiszen ez szükséges a változáshoz: pl: bizalom, nyíltság nélkül a változás nem jöhet létre az emberben sem), másrészt képes kiáradónak is lenni, hiszen a változás nem jönne létre mozgékonyság nélkül, amely jelenti a régi lebontását és az új felépítését.

Sok ayurvédikus indiában is keresi az elme számára fontos kapcsolatot, hogy a pittában is legyen két elem. Ezért a legtöbben a vízet szemelték ki, de ez azért helytelen megoldás, mert a természetben a víz kontrollálja a tűzet és nem alkot vele egységet, illetve a víz elem miatt megnövekedett kapha, a pitta növekedését is okozná, annak ellenére,  hogy a tűz elem csekély szinten állna a szervezetbe. Márpedig a természetben nem lehet valami száraz és vízes egyszerre.

Az ősi bölcsek által képviselt ayurvédában még ez a kérdés fel sem merült,  hogy a pitta milyen elemet tartalmazhat még a tűzön kívül, hiszen ők még értették ennek a szellemiségét. A nyugati áramlatok indiában is elvették az ayurvédát gyakorló emberek lényeglátását és igyekeztek saját kis egójukkal tarkítani az ősi bölcsességeket. Indiában már csak néhány ember küzd bátran az ilyen szellemiség ellen, és igyekszik megtartani annak eredeti értékét. Az indiában gombaként előbukkanó és felnövő ayurvédikus centrumok, amiket arra hoztak létre, hogy a nyugati gyorstalpaló igényeket kielégítsék, már nem tartják fontosnak ezen elvek hű megőrzését. Azonban az a gondolkodó ember, aki nem csak elfogadja a elveket, hanem érteni is akarja, rájön, hogy mi az igazság. Ebből a tapasztalat az, hogy bármit is tanulsz, a megértés vezéreljen, ne az ismeret. A megértés előbbre visz, az ismeret büszkévé tesz, és hamis illúziót ad.