Vágyaiddal csak azt erősíted magadban, hogy fogyatékos vagy a boldogságban, a félelmeiddel pedig azt, hogy gyáva vagy visszaszerezni a boldogságod! Nem is kell ennél nagyobb illúzió az önvaló útján.

Minden nap eldöntheted, hogy gonosz tanácsadódra, a félelemre hallgatsz-e, aki eddig soha semmiben nem segített, vagy igaz prófétákra, akik már legyőzték őt, és hitre és bizalomra tanítanak.

Óvakodj, hogy a múltaddal, vagy a jövőddel dicsekedj. Nem fontos, hogy ki voltál előző életedben, és nem fontos ki akarsz lenni a jövőben. Számomra most az a fontos, hogy ki vagy te MOST! Ha azt mondod nekem, hogy előző életedben szent voltál, aki embereken segített, de most nem látok benned mást, mint egy önző, gonosz embert, akkor azt is megbüntetem, aki elhitette veled, hogy szent voltál. Ha pedig legbelül fénnyességet érzel, de a tetteidben nem tükröződik a fény, gyáva és hazug vagy, a fény csak illúzió.

"Én magamat adom" - egészen biztos lehetsz benne, hogy hazudsz! Azt sem tudod, ki az az "Én", hogy adhatnád addig magadat! Amikor pedig meg tudod, hogy ki vagy, nem lesz fontos az, hogy magadat adod, mert nem leszel képes mást adni!