Az Isten felé való minden igaz törekvés végsősoron elvezet Istenhez. Tartozzál bármelyik valláshoz, legyél hívő, vagy tudós, ha buzgón keresed az igazságot, minden bizonyára meg is találod. A hívő ember őszinte odaadással, a tudós ember racionálisan, de végül megtalálja az Istent.

Minden konfliktusban eldöntheted, hogy másnak ártasz-e indulatodban, vagy az indulat elfojtásával magadnak, esetleg a megbocsátás és kiengesztelődés által senkinek.

Tévedsz, ha azt gondolod, hogy ártani, csak a tetteiddel tudsz egy másik embernek. A csont összeforr, a seb begyógyul, a szó feledésbe merül, azonban a benned lévő ítélet, amelyet nem bocsátottál meg, mindkettőtök lelkét mérgezi. Más ember ártását kivédeni, csak helyes hittel lehetséges. Ha nincs helyes hited, akkor legalább legyél méltó a megbocsátásra!

"Én magamat adom" - egészen biztos lehetsz benne, hogy hazudsz! Azt sem tudod, ki az az "Én", hogy adhatnád addig magadat! Amikor pedig meg tudod, hogy ki vagy, nem lesz fontos az, hogy magadat adod, mert nem leszel képes mást adni!